A magyar kormány költi a legkevesebb pénzt egészségügyre az EU-ban
Az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere a magyar.
2022-ben Magyarország költötte a legkevesebb pénzt egészségügyre az EU-ban. Az egész EU-t tekintve messze a szociális és egészségügyi kiadásokra megy a legtöbb pénz, az előbbire a kormányok átlagosan a GDP 19,5 százalékát költötték, míg az utóbbira átlagosan 7,7 százalék jutott. Nem teljesen ez a helyzet Magyarországon, 2022-ben a kormány csupán a GDP 13,1 százalékát fordította nyugdíjakra és más szociális transzferekre. Ez a 27 tagú unióban a 22. helyre volt elég. A magyarnál csak a horvát, az észt, a ciprusi, a máltai és az ír állam költ kevesebbet polgárai szociális ellátásra – írja a Népszava.
Még rosszabb a helyzet, ha az egészségügyi ráfordításokat nézzük: 2022-ben a kormány az uniós átlag 7,7 százalékával szemben, mindössze a GDP 4,4 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. Ezzel az utolsó helyen áll. A magyar állam a covid-járvány idején sem erőltette meg magát – már ami az egészségügyi kiadásokat illeti – hiszen 2020-ban 6,4 százalékon tetőztek ezek a ráfordítások. Vagyis nem véletlen a magyar állami egészségügy leépülése. Jól látható módon az egész EU egyik legalulfinanszírozottabb egészségügyi-ellátó rendszere az itteni, beleértve Romániáét és Bulgáriáét is.
Az egészségügy területén Magyarország teljesít a legrosszabbul
Ugyanakkor az oktatási kiadásokban nem ennyire rossz a helyzet – írja a lap az Eurostat statisztikájára hivatkozva. 2022-ben az unió 27 tagállama átlagosan a GDP-je 4,7 százalékát fordította oktatára, nálunk ez az érték 5,1 százalék volt. Ráadásul a ráfordítások kis mértékben emelkedtek is a megelőző négy évhez képest, így az oktatásra fordított kiadások újra elérték a 2017-es szintet. Persze, ettől még az oktatási rendszer minőségi teljesítménye finoman szólva sem kielégítő.
A magyar állam a környező országokhoz képest kiemelkedően sokat költ, de a pénz nem a jóléti kiadásokra megy el, hanem másutt folyik el. Például az állam működtetésére: az uniós országok átlagosan a GDP-jük 6 százalékát költötték erre a terültre, a magyar bürokrácia működése ezzel szemben 2022-ben a GDP 8,2 százalékát emésztette fel. Ezzel a magyar állam az egész EU második legdrágábban működő államigazgatása lett, egyedül Olaszország előzte meg, ott a kiadások 8,6 százaléka tűnt el az államigazgatás útvesztőiben. Sőt, még a híresen nehézkes (és eladósodott) görög kormányzat is csak GDP 7,1 százalékát fordította magára.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. március 15., 12:55
Sokkal több kerül a szemüveg, mint két éve: majdnem 50 százalékkal drágultak a szemüveglencsék és a szemüvegkeretekért és a kontaktlencsékért is jóval többet kell fizetni.
Itthon
2024. március 6., 19:49
Az orvosok nem motiváltak, menekülnének a magánszférába. A MOK elemzése szerint nem azért, mert kivezették a hálapénzt.
Itthon
2024. február 19., 19:56
Az egészségügyi államtitkár szerint azért nincs elég nővér a fővárosi kórházakban, mert magasak az albérletárak.
Az Eurostat megállapítása szerint a magyar állam két területen csúcstartó a kiadásokat tekintve: egyrészt a gazdasági cégek támogatásaiban, másrészt a kultúra, sport, szabadidős tevékenységek és a vallás támogatásában. Uniós átlagban 2022-ben a gazdasági támogatásokra a GDP 5,9 százaléka ment el, nálunk viszont 10,5 százalék, ami még magyar viszonylatban is történelmi csúcsnak számít. Kiemelkedően sok pénz ment el a közösségi közlekedés támogatásra, illetve a gazdasági kiadások elszállásának másik oka, hogy már tavalyelőtt is magasak voltak a rezsivédelmi támogatások. A kultúrára, a sportra és a vallási tevékenységekre az uniós országok átlagosan a GDP-jük 1,1 százalékát költötték, a magyar kormány 2,7 százalékot. Ezen belül uniós szinten kiemelkedő mértékben sokat költ a sportra, az állami médiára és az egyházak támogatására, a kulturális területen viszont nem kirívó magyar többlet.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet Facebook oldala)
