Kanyarban előzünk: három magyar régió van az EU húsz legszegényebbje között
Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni - írja a hvg.hu.
Három magyar régió is az EU húsz legszegényebbje között van, miközben Budapest gazdasági fejlettsége az Unió élmezőnyébe tartozik – derül ki az Eurostat nemrég kiadott, még 2022-ről szóló adataiból, amit a hvg.hu szemlézett. Sőt, ha a két fejletlen francia tengerentúli területet, Mayotte szigetét és Francia Guyanát nem számítjuk ide, akkor még a Dél-Alföld is bekerül a húsz legszegényebb közé.
Az egy főre jutó GDP-t nézve évek óta három magyar régió található az EU húsz legszegényebbje között: az Észak-Alföld a 13., Észak-Magyarország a 14., a Dél-Dunántúl pedig a 16. legfejletlenebb. A Dél-Alföld hátulról a 22. helyen áll.
A 20 legszegényebb régió közül öt görög, négy bolgár, három-három magyar, illetve lengyel, egy-egy szlovák, horvát és román, kettő pedig francia tengeren túli terület. A legszegényebb ez utóbbi kettő: az indiai-óceáni Mayotte, valamint Francia Guayana, míg az Európán belül találhatók közül Északnyugat-Bulgária áll a legrosszabbul.
Budapest, ahogy évek óta mindig, most is kiemelkedik, ráadásul egyre jobban elszakad az ország többi részétől: egy évvel korábban az EU-átlag 155 százalékát hozta a főváros egy főre jutó GDP-je, mostanra ez 158-ra nőtt, ez változatlanul az EU 15. legjobb gazdasági teljesítménye.
A legjobb teljesítményű vidéki magyar régió a Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye), ez az uniós átlag 70 százalékáról 71-re javított, a sokáig legfejlettebb vidéki hely, a Nyugat-Dunántúl 67 után most 68 százalékot hozott, Pest megye (amely már külön régióként szerepel 2020 óta) 61-ről 65 százalékra lépett elő, a Dél-Alföld (Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megye) 54-ről 55 százalékra jutott. a Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna és Somogy) 51-ről 52-re, Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves) 51-ről 50-re rontott, az Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok) pedig 49-ről 50 százalékra lépett elő.
Mindebből látszik az is, hogy az egészen szép 2022-es magyar növekedést nagyrészt Budapestnek és Pest megyének köszönhetjük, az ország többi része csak kicsiket lépett előre. Apró jó hír, hogy amióta ezt elkezdték mérni, most először mindegyik magyar régió fejlettsége elérte az uniós átlag legalább felét – írja a lap.
Régi folyamat, hogy a kontinens szegényebb régiói lassan, de felzárkóznak, valami minimális változás ebben nálunk is van. Főleg akkor tűnik fel ez, ha nem egy év változásait nézzük, hanem azt, hogy 2010-ben az ország Dunától keletre eső fele és a Dél-Dunántúl is az 50 százalékos határ alatt volt (a 2018-as itt tekintheti meg)
A 2010-eshez viszonyítva azt érdemes még kiemelni, hogy Budapest az uniós átlag 144 százalékáról javított 158-ra, a Közép-Dunántúl pedig 57 százalékról 71-re. A Nyugat-Dunántúl jár be nagyon furcsa utat: 2010-ben még az uniós fejlettség 67 százalékán állt, 2015-re 76-ra feljött, majd visszaesett ugyanarra a 67 százalékra, ahol jó egy évtizeddel korábban tartott, és most is alig javított.
(Kiemelt kép: Kilátás a Somogy megyei Ságvárra. Fotó: Bazsó Bálint/168.hu)