Egy évtizede stagnál a magyar diákok teljesítménye a Pisa-teszteken

Radó Péter oktatáskutató szerint a 2022-es Pisa-teszt adatok alapján az látszik, hogy a magyar közoktatás tulajdonképpen stagnál, az előző évtized első felében kialakult mély szinthez „ragaszkodik”.

„2009 és 2015 között nagyon bezuhantak az eredmények, és ebből a szakadékból nem nagyon tudtunk kijönni. A relatív pozícióink azok javultak, nem a többi európai országgal összehasonlítva, de nem azért, mert a magyar közoktatás teljesítménye javult, hanem azért, mert a korábban jól teljesítő észak-európai országoké, mint Finnország, Lengyelország, Hollandia, Norvégia, Dánia nagyon beszakadt, ennek következtében az OECD átlag is beszakadt, tehát közelebb kerültünk az átlaghoz, de a mi teljesítményünk szemernyit sem javult, sőt, hogyha a magyar adatok mélyére ásunk, akkor egészen borzasztó tendenciákat látunk” – foglalta össze a tendenciákat a szakember.

Radó Péter szerint 

a magyar közoktatás képessége arra, hogy a társadalmi hátrányok tanulása gyakorolt negatív hatását ellensúlyozza, szörnyen alacsony.

A magyar közoktatásban ez az index hagyományosan is alacsony volt, nagyjából 45-46-47 pont körül stagnált, ám az utolsó mérés szerint 50 pontra emelkedett, ami egészen egyedülállóan magas. Európában a szövegértésből egyetlen ország sem képes erre.

Globálisan (tehát nem kizárólag európai szintenI az egyik legszelektívebb oktatási rendszer a magyar, a felmérésben részt vevő 81 ország közül egyetlen ország akadt, ahol a szelekció mértéke nagyobb volt, mint Magyarországon. A Covid miatti iskolabezárások miatt az észak-európai országokban csökkentek az átlagos teljesítmények, Közép-Európában – köztük Magyarországon – viszont megnőttek a teljesítményszakadékok, tehát széthúzódott a szakadék az alacsonyabb státuszú és a magasabb státuszú gyerekek teljesítménye között.

A teljes beszélgetést a Jazzy rádió honlapján lehet meghallgatni.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: steveriot1 via Pixabay)