Növekvő munkanélküliség: ez áll a háttérben
Megfordulni látszik a trend: egyre nagyobb a munkanélküliség. Most az is kiderül, hogy miért.
A legfrissebb KSH közlés szerint 4,6 százalék a munkanélküliség, kérdés persze, hogy honnan nézzük. Általában az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyít a statisztikai hivatal, ám ezúttal érdemesebb kicsit hátrébb lépni, és megnézni több év távlatából a számokat. Azt látjuk, hogy szépen lassan, de növekszik a munkanélküliek száma - mondta Virovácz Péter ING elemzője a Jazzy rádió Business Class című műsorában.
Ezért növekszik a munkanélküliség
Vagyis szépen lassan, fokozatosan elkezdett nőni a munkanélküliségi ráta, és hónapról hónapra egy picit emelkedik, aztán egy picit megáll, aztán megint egy picit emelkedik - érzékeltette a szakértő.
Ennek okáról úgy vélekedett: egy nagyon finom alkalmazkodást látunk a vállalatok részéről a csökkenő megrendelések miatt.
„Hogyha megnézzük az ipari adatokat, akkor abból tökéletesen látszik, hogy az ipari rendelésállomány az egy évvel ezelőtti szinthez képest 17-es százalékkal alacsonyabb. Egy cégvezető nem nagyon alapoz egy ilyen adatra létszámbővítést”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. március 27., 10:57
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 227 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Itthon
2024. február 23., 20:22
Az elmúlt fél évben folyamatosan nőtt a munkanélküliség Magyarországon, januárban ismét megugrott a munkanélküliségi ráta.
Itthon
2024. január 5., 08:46
A munkanélküliek száma 2023 novemberében 207 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – közölte a központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
- mondta Virovácz.
Hozzátette: minden második vállalat kereslethiánnyal küzd, vagyis nincsen elegendő kereslet a termékei és a szolgáltatásai iránt. Egy ilyen helyzetben az első lépés az üres álláshelyek megszüntetése, vagyis nem keresnek új munkatársat. Ezt követi egy finom lefaragás, vagyis ha valaki elmegy nyugdíjba, akkor őt nem pótolom.
Ilyen apró, pici, finom változásokkal tudott fölkúszni a munkanélküliségi ráta, vagyis a 4,6%-ban.
A növekvő munkanélküliségi ráta mellett a létező munkaerőhiány kapcsán hozzátette: vannak még mindig olyan területek az országon belül is, ahol az átlagnál jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Ezek főleg olyan iparterületek, ahol egyébként még mindig viszonylag jó gazdasági teljesítménnyel találkozunk.
Mint mondta: valóban vannak vállalatok, amelyek még tudnának bővülni, ha lenne megfelelő munkaerő, ám a korábbihoz képest jóval kevesebb ilyen van.
„Ma már a vállalatok nem a munkaerőhiány miatt küzdenek, hanem a gazdasági fellendülés hiánya miatt”
- mondta Virovácz Péter.
A teljes adást itt hallgathatja meg.
Rossz hírek: megugrott a munkanélküliség
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 227 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2023. december - 2024. februári három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 721 ezer volt, 31 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 490 ezret tett ki, míg a nők esetében 27 ezerrel, 2 millió 232 ezerre bővült. A munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezerrel nőtt.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 30 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak létszáma érdemben nem változott, előbbi 106 ezret, utóbbi 65 ezret tett ki.
A 15-64 évesek körében a 74,6 százalékos foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbival. A ráta a férfiak körében gyakorlatilag változatlan maradt, 78,5 százalék volt, míg a nőknél 0,8 százalékponttal, 70,8 százalékra nőtt.
Megugrott a munkanélküliek száma
2023. december és 2024. február között a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezerrel, 232 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt.
A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 108 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra növekedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. február végén az egy évvel korábbihoz képest 4,0 százalékkal, 235 ezerre csökkent.
Döbbenetes számok, ennyi az átlagkereset
Furcsa mód, nem mindig a munkában eltöltött idővel és az életkorral arányosan emelkednek az átlagbérek.
Tavaly mindössze bruttó 352 ezer forint volt a 20 év alattiak átlagos bruttó fizetése, derült ki a KSH adataiból – írja az Infostart. A számok alapján az életkor előrehaladtával egy ideig nő a bér, először a magasabb képzettség, később pedig a nagyobb tapasztalat miatt, így 30 és 50 év között bruttó 600 ezer felett alakul az átlag, később azonban csökkenni kezd − írja a Portfolio.
Ez egyrészt azzal függ össze, hogy az idősek képzettségi szintje jellemzően alacsonyabb, mint a fiataloké, így logikus, hogy az 50 feletti korosztály bére alacsonyabb. Az 55 év felettieknél a diplomások aránya alig több mint 20 százalékos, míg a 25-35 év közöttieknél 30 százalék feletti, vagyis többen keresnek jobban a fiatalabbak között, ami megdobja a korcsoport átlagbérét.
Másrészt az idősebbek körében a munkatermelékenység csökkenhet, ami fontos tényezője a bérek alakításának, harmadrészt az idősek kevésbé haljandók/tudnak váltani (ismerve ennek a kockázatait), még úgy is, ha kisebb béremelést kapnak.
950 ezer forint az átlagbér, persze nem mindenhol
Van olyan budapesti kerület, ahol már bruttó 950 ezer forint volt az átlagkereset, de olyan járás is található az országban, ahol 350 ezer forint alatt mozog az átlag. A II. és a XII. kerületben bruttó 950 ezer forint környékén alakult az átlagkereset a tavalyi év első három negyedévében a KSH adatai szerint. A dobogó harmadik fokára az I. kerület került fel, ám itt már érdemi szakadékot láthatunk, 860 ezres bruttó bérrel. A legjobban kereső tíz járás közé a budapesti kerületeken túl a budakeszi járás fért be, ahol 777 ezer az átlagos fizetés. A legalacsonyabb bérek a cigándi, a gönci, illetve a fehérgyarmati járásokban jellemzőek. A cigándi járásban nem éri el a 350 ezer forintot a bruttó átlagbér – írja a Portfolio.
(Kiemelt kép: Dudar Szilárd / MERCEDES-BENZ / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT)
