Idén 124-gyel több önkormányzat fizet be szolidaritási hozzájárulást, így csökkenti a kormány a kiadásait
A szolidaritási hozzájárulást arra találták ki, hogy a tehetősebb önkormányzatok adóbevételeinek egy részéből a szegényebb településeket támogassák.
Tavaly 724, idén már 848 önkormányzat fizet szolidaritási hozzájárulást, de nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem egyszerűen beöntik a az állami költségvetésbe, igaz, annak legalább az önkormányzati bugyrába – írja a Népszava, miután a Pénzügyminisztérium megküldte a számokat Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester adatigénylésére.
Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester sok más mellett arra lett volna kíváncsi, hogy kik, mely kormányzati szerv, minisztérium dönt arról, hogy mely települések, mekkora támogatást kapjanak, milyen kritériumok, szempontok, mely jogszabályi rendelkezés alapján. Ahogy arra is választ várt, létezik-e lista a támogatásra jogosult településekről, illetve ezt aktualizálják-e időközönként? A Pénzügyminisztérium (PM) erre semmit se írt. Azt viszont újfent elismételte, hogy a „szolidaritási hozzájárulással a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. Azt, hogy mely önkormányzat számít „kiemelkedően tehetősnek” a kormány dönti el, az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit az éves központi költségvetésről szóló törvényben rögzítenek.
A PM azt közölte, hogy 2023-ban 237 milliárd forint érkezett így be, idén pedig már 310,6 milliárd forint bevétel jöhet. Ez 30 százalékos növekedés, vagyis még a tavalyi inflációt is jócskán meghaladja. 2020-ban még csak 40 milliárd forintot vont el így a kormány a településektől – írja a Hvg. A PM azt nem közölte, hogy pontosan mire fordítják ezt az összeget, így az sem derülhet ki, hogy mely települések kapják. A pénzt a költségvetés önkormányzati fejezetében könyvelik el, vagyis gyakorlatilag összeöntik azt a 750 milliárd forinttal, amelyet az állam más módon biztosít a települések számára, így jön ki a büdzsé 1060 milliárdos önkormányzati része.
Idén kevesebb támogatást kapnak az önkormányzatok feladataik ellátására
A települések 2023-ban összesen 1178 milliárd forint kormányzati támogatást kaptak feladataik ellátására. Az idén ennél jóval kevesebb, összesen 1050 milliárd jut – a többek között óvodákat működtető, gyermekétkeztetést, szociális ügyeket, idős gondozást, közterületek gondozását, közösségi közlekedést biztosító – önkormányzatokra. Ám ebből csak 740 milliárdot fizet az állam, a többit az önkormányzatok adják össze – maguknak – szolidaritási hozzájárulás címen.
Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente, a költségek emelkedését azonban nem követik az állami normatívák. Sőt évről évre csökken, 2027-re a PM korábbi előrejelzése szerint – szolidaritási adó nélkül – már csupán nettó 686 milliárdot adna kormány a települések kötelező feladataira. Holott a települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, így feladatellátása az állami apanázstól függ. A tehetősebbektől viszont a szolidaritási adó révén vonja el a pénzt a kormány, így a végére senkinél sem marad. A fővárosi önkormányzat immáron az Állami Számvevőszék által is elismerten nettó befizetője a költségvetésnek, vagyis többet fizet be az állami kasszába, mint amennyit a közösből kap.
A helyi önkormányzatok támogatási előirányzatainak megnyirbálását, a növekvő szolidaritási adót a Költségvetési Tanács is kockázatosnak ítélte, mondván, a működésre betervezett állami normatívák már 2022-ben is kevésnek bizonyultak, mégsem emeltek rajta azóta egy fillért sem – írja a Népszava.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Erzsébetvárosi Önkormányzat Facebook oldala)