Nyugdíjpénztári megtakarításból ingatlant: minden, amit eddig tudni lehet
A kormány az új gazdasági akciótervének részeként az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások jelentős részét az ingatlanpiacra vinné jövőre. A Forbes összeszedte, mit lehet tudni eddig az intézkedés kapcsán.
Szeptember végén érkezett az első bejelentés arról, hogy a kormány nyugdíjpénzekkel piszkálná fel a ingatlanpiacot. 2025-ben adómentesen feltörhetők lesznek az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások, ha ezt az összeget lakáscélra fordítják. Ezzel több problémája is van az elemzőknek, például az, hogy a kormány ezzel a lépéssel onnan veszi ki ezt a pénzt, ahonnan jelenleg a legjobban hiányzik.
Az első bejelentésből még csak annyi derült ki, hogy kizárólag az önkéntes nyugdíjpénztárakat lehet majd feltörni, (egyelőre) kizárólag 2025-ben, illetve, hogy csak lakáscélra (például vásárlás, felújítás vagy hiteltörlesztés) lehet ezt megtenni. Azóta azonban megjelent a jogszabálytervezet is róla, így a Forbes összeszedte a legfontosabb tudnivalókat.
Minden amit a nyugdíjcélú megtakarítások kapcsán tudni kell
- Milyen pénzt lehet felhasználni és mire? A jogszabály még nincs elfogadva, de a legutóbbi tervezet alapján, a 2025-ös évben az önkéntes nyugdíjpénztári tagok bármilyen szabad felhasználású jelzáloghitel törlesztőjére és lakáscélra (vásárlásra, törlesztésre illetve 23 lakásfelújítási munkára) költhetik az eddig összegyűlt összeget.
- Milyen pénzt nem? Fontos, hogy a (korábbi kötelező rendszerből megmaradt) magánnyugdíjpénztári megtakarítások, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák (nyesz) egyenlege nem lesz hozzáférhető lakáscélú felhasználásra. Itt a szabályok változatlanok maradnak jövőre is: ha feltörjük ezeket a megtakarításokat idő előtt, akkor bukjuk az ezekre igénybe vett adókedvezményt és büntetést is kell fizetni.
- Kik vehetik igénybe? A pénztártag, illetve házastársa, gyermeke vagy gyermekei. Fontos, hogy az illető teljes vagy részleges tulajdonában álljon a lakás az ingatlannyilvántartás alapján, vagy a hitelszerződés annak megszerzésére vonatkozzon. Az ingatlan tulajdonrészének minimuma nem került meghatározásra, tehát nem számít, hogy teljesen egyedül, vagy valakivel közösen tervezzük, például egy ingatlan megvásárlását.
- Több részlet is tisztázásra vár még, például, hogy felújítás esetén a tulajdonrésznek mióta kell a pénztártag vagy családtagja birtokában lennie. Mivel a kormány célja az, hogy minél több pénz áramoljon az ingatlanpiacra, valószínűleg itt nem lesznek olyan kötöttségek, mint korábban az otthonfelújítási programban voltak.
- Hogyan zajlik a folyamat? Az igényt a nyugdíjpénztárunkhoz kell benyújtani, ami ellenőrzi a felhasználás jogszerűségét, és dönt a kifizetésről is. (A pénztárak mellet a Magyar Államkincstár is ellenőrizheti a folyamatot.)
- Mire lehet felhasználni? Lakás, ház vagy telek vételárára vagy annak kiegészítésére, otthon építésére, vagy bővítésére,
otthon felújítására, illetve bármilyen szabad felhasználású jelzáloghitel törlesztésére is (ez vonatkozik a már fennálló hitelekre is). - Mettől meddig? A szolgáltatás 2025. január 1-jétől vehető igénybe, és a számlák pénztárhoz benyújtásának végső határideje december 31-e. A kifizetésre való határidő a feltételek teljesülése után 60 nap, így az utolsó kifizetés legkésőbb 2026. március 1-jén történik meg.
- Hány alkalommal? Összesen háromszor, a számlákat tömbösítve lehet benyújtani az igényt a pénztáraknak.
- Mekkora összeget? Felső limit nincsen, viszont fontos, hogy csak a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeget lehet felhasználni.
- Honnan tudom nekem mekkora összegem van erre? Az érintett nyugdíjpénztáraknak két alkalommal, 2024. december 31-ig valamint 2025. március 31-ig kötelességük lesz valamennyi pénztártag tájékoztatása a felhasználható egyenlegről. A legtöbb pénztár online felületén ellenőrizhetjük bármikor az egyenlegünket.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Life-Of-Pix / Pixabay)