Az ország legszegényebb településén bruttó 250 ezer forint az éves jövedelem

Vannak olyan települések Magyarországon, ahol az éves szja-köteles jövedelem alig haladja meg a 250 ezer forintot. Elképzelhetetlen szegénységbe süllyedt az ország egy része.

2024. július 26., 13:05

Szerző:

Az ország legszegényebb településein tized annyiból kell kijönnie a családoknak, mint a jómódúbb településeken élőknek – írja a Pénzcentrum. Arra jutottak, hogy a legrosszabb a helyzet ott lehet, ahol alig több mint bruttó 250 ezer forintnyi jövedelem jut átlagban egy lakosra, évente. Arra is kitérnek, hogy persze az szja-köteles jövedelem nem fed le minden lehetséges jövedelmet (nincs benne például a vállalkozói jövedelem, de a nyugdíj sem.

Bulgária is lekörözött minket

Frissítette a 2023-as GDP és fogyasztási adatait az Eurostat, amiből kiderült, hogy Magyarországot végül Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán.

A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70%-án állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban. Az adatok kapcsán fontos persze kiemelni, hogy a közép-kelet-európai régió egyébként az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához. Azonban a legkisebb előrelépést a két kiugróan fejlett ország (Csehország, Szlovénia) mellett Magyarországon láthatjuk – írja a lap.

„Nonszensz és szándékos hazugság”, „a közvélemény szándékos félrevezetése” azt állítani, hogy Magyarország az Unió legszegényebb országa – idézi a Pénzcentrum a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM). Szerintük ugyanis a háztartások tényleges fogyasztása (Actual Individual Consumption, AIC) nem elég jó indikátora az adott ország lakossági életszínvonalának. Hiába mondják ugyanis gazdasági szakemberek, hogy ha egy háztartás többet tud fogyasztani, több árut és szolgáltatást engedhet meg magának, akkor vélhetően magasabb életszínvonalon áll, az NGM szerint arról van inkább szó, hogy a háztartások a jövedelmüket nemcsak fogyasztásra, hanem megtakarításra is fordíthatják.

A magyar „lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az Unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják – hangoztatta az NGM, akik szerint „ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot. Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát,

Amint arra lap felhívja a figyelmet, minden gazdasági szakember egyet ért, hogy a jövedelem mindenképp az anyagi jólét és a szegénység egyik, ha nem a legfontosabb mérőszáma. És ez nem véletlen, hiszen fogasztani és megtakarítani is kizárólag a megkeresett jövedelmekből lehet. És az a sanyarú helyzet áll fent jelenleg Magyarországon, hogy

a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 10-szer kevesebb munkabérből kell kijönnie a családoknak, mint a leggazdagabb településeken.

Ezeken a településeken nyomorognak Magyarországon

A statisztika szerint az alábbi településeken a legkevesebb az szja-köteles jövedelem (a NAV adatai alapján) egy főre vetítve évente átlagban:

Csenyéte, 253,3 ezer forint/lakos/év,
Tornanádaska, 278,6 ezer forint/lakos/év,
Gadna, 321,4 ezer forint/lakos/év,
Szentkatalin, 338,3 ezer forint/lakos/év,
Bodvalenke, 367,3 ezer forint/lakos/év,
Rinyaújnép, 383,7 ezer forint/lakos/év,
Szakácsi, 446,2 ezer forint/lakos/év,
Istvándi, 448,3 ezer forint/lakos/év,
Rajka, 478,3 ezer forint/lakos/év,
Börzönce, 486,8 ezer forint/lakos/év.
A felsorolt települések fele Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található.

Mint a lap összehasonlításul írta, a leginkább jómódban élő hazai településeken bőven 3 millió forint felett vannak az egy főre jutó éves jövedelmek.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)

 

Jövőre sportosabb évünk lehet. Olyan üzemanyag-áremelkedés jön, ami után többször járunk gyalog, és az sem lehetetlen, hogy a rollerek, bringák éve következik. A szakértő sem lát esélyt arra, hogy tartósan csökkenjenek az üzemanyagárak.