Cáfolja a minisztérium, hogy mi lennék Európa legszegényebb országa
A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált az Eurostat friss statisztikájára, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. A Minisztárium szerint ez azért van így, mert a magyar háztartások a háborúra való tekintettel megtakarításba fektetik a pénzüket.
A mint arról a 168.hu is beszámolt, az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken.
Nemzetgazdasági Minisztérium: azért nem költenek a magyarok, mert megtakarítanak
Mint írják, „Közgazdaságtani egyszeregy" az az alapvetés, hogy saját döntésük alapján jövedelmüket a családok elfogyasztják vagy megtakarítják. Így a fogyasztási adatok önmagukban csak korlátozottan értelmezhetők, abból a szegénységre való következtetést tenni rosszindulatú csúsztatás.
A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma, teljesen természetes módon megerősödött. Így a lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az unión belül a legmagasabb érték.
Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. június 21., 09:12
Az átlagkereset mellett pedig már 358 ezer forint a nettó keresetek mediánértéke.
Gazdaság
2024. június 21., 08:34
Az Eurostat friss összesítése alapján 2023-ban Magyarország lett az Európai Unió legkevesebbet fogyasztó országa. Már nem csak a románok, hanem a bolgárok is megelőznek minket, Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa.
Itthon
2024. február 27., 18:54
Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni - írja a hvg.hu.
Ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot – írták.
A Minisztráium álláspontja szerint nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az unió középmezőnyébe tartozik. E tekintetben hazánk olyan országokat előz meg a térségben, mint többek között Szlovákia, Románia vagy Lengyelország. A magas megtakarítási hajlandóság következtében 2023-ban a magyar háztartások GDP-arányos kamatbevételei voltak a legmagasabbak az Európai Unióban, a hazai 4 százalékos érték több mint kétszerese volt az 1,9 százalékos EU-s átlagnak. Ez javarészt a sikeres önfinanszírozásnak is köszönhető, hiszen évek óta töretlenül Magyarországon a legmagasabb a háztartások tulajdonában lévő állampapír-állomány a bruttó államadósság arányában, 2023 végén a magyar bruttó államadósság 21,9 százalékát a háztartások birtokolták állampapírok formájában.
A megtakarítások alapja pedig a folyamatosan emelkedő bérszínvonal és a növekvő foglalkoztatottság
– állítják, hozzátéve, hogy 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban.
A jövedelmek is emelkednek, az uniós élmezőnyben vagyunk
A magyar családok emellett egyre magasabb jövedelemre tesznek szert, a bruttó átlagbér megközelíti a 660 ezer forintot, amely már több mint háromszor akkora, mint a „dollárbaloldal idején volt”. Ennél is nagyobb növekedést ért el a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum esetében, amelyek 2010-hez képest már több mint 3,6-szorosukra emelkedtek. Ez a növekedési ütem pedig az uniós élmezőnybe tartozik. Azaz többen és többet is keresnek Magyarországon, a fizetések pedig egyre többet is érnek. Az elmúlt évtizedben a reálbérek folyamatosan emelkedtek, amely emelkedést a háború csak átmenetileg akasztott meg, hiszen a kormány letörte az inflációt, így szeptembertől újra folytatódik a fizetések vásárlóerejének korábbi években megszokott növekedése.
Végső soron csökkent a szegénység
Magyarországon a növekvő bérek, a növekvő foglalkoztatottság eredményeképp végső soron jelentősen csökkent a szegénység, ugyanis az uniós módszertan szerint 2010-hez képest több mint 1,2-1,3 millióval csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma, ezzel jóval az uniós átlag alá került a szegénység aránya, ami korszakos eredményt jelent – olvasható közleményükben.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: blickpixel via Pixabay)
