Az átlagos fizetés májusban bruttó 650 ezer forint lett
Január óta 52 ezer forinttal nőtt az átlagos fizetés.
Az átlagos fizetés elérte a bruttó 652 ezer forintot – legalábbis a KSH kimutatása szerint. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 14,8 százalékkal kerestünk többet, mint egy évvel ezelőtt.
2024 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el, 16,9, illetve 17,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A bérek emelkedéséhez az idei évben jelentősen hozzájárul, hogy a minimálbér tavaly decemberben 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 10 százalékkal nőtt. Ez nemcsak a legkisebb béreknél hat, hanem a bértorlódás elkerülése végett a magasabb bérkategóriákban is.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 607 800 forintra becsülhető, 15,1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 609 100, a költségvetésben 592 900, a nonprofit szektorban 636 200 forintot tett ki, 14,1, 17,5, illetve 19,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.
Lássuk az adatokat
- A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 433 600, a kedvezményeket figyelembe véve 448 700 forintot ért el, 14,8, illetve 14,6 százalékkal volt magasabb, mint 2023. májusban.
- A reálkereset 10,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,0 százalékos növekedése mellett.
- A bruttó mediánkereset 525 100 forint volt, 16,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
- A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el, 17,2 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Mi következik az átlagos fizetés adataiból?
Az is jelentős béremelést indukál, hogy az elmúlt két év inflációs válsága után a munkáltatóknak a szokásosnál sokkal nagyobb mértékben kell változtatni a béreken, ha nem szeretnék, hogy megugorjon a fluktuáció. Ugyanis a tavalyi évben visszaeső életszínvonal miatt sokan elégedetlenek, és nyitottak a váltásra.
A bérek gyors növekedése felé mutat az is, hogy bár mérséklődik a munkaerő-piaci feszesség, továbbra is jelentős a munkaerőhiány, így a dolgozók alkupozíciója kedvező. Vagyis az üres álláshelyek csökkenése önmagában még nem hozta rossz helyzetbe a dolgozókat, hiszen a munkapiac alapvetően feszes.
A 600 ezer forintot már januárban elérte az átlagkeresetek mértéke. Elemzők arra számítottak, hogy folytatódik a két hónappal korábbi béremelkedési ütem lassulása, ezzel szemben a májusi adat meglepetést okozott, hiszen a bérdinamika gyorsult.
(Fotó: pixabay)