Már több mint 600 ezer forint az átlagkereset
2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14,0, a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó kereset mediánértéke 489 400, a nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el, 16,0, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál. Tavaly novemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 548 600 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 547 500, a költségvetésben 539 100, a nonprofit szektorban 587 200 forintot tett ki, 14,2, 13,7, illetve 17,3 százalékkal emelkedett egy év alatt – írja a KSH.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 413 100, a kedvezményeket figyelembe véve 427 700 forintot ért el, 14,1, illetve 14,0 százalékkal volt magasabb, mint 2022 novemberében.
A reálkereset 5,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 7,9 százalékos növekedése mellett.
Átlagkereset és mediánkereset
A bruttó mediánkereset 489 400 forint volt, 16,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el, 15,3 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit.
Január-novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 563 500 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket figyelembe véve 388 500 forintot ért el.
A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,5 százalékponttal lenne magasabb.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a január-novemberben 581 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 386 600, a kedvezményeket figyelembe véve 400 300 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, a fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 1,6 százalékponttal lenne magasabb.
Azért a miniszteri bérek lendületesen nőnek
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, egy 2022. júniusi jogszabály-módosítás után az összes politikai vezető illetményét a kormányfő határozza meg, és ezzel élve ötödik kormányának megalakulása után Orbán emelte is a miniszterek fizetését, jellemzően 33 százalékkal, azaz havi 650 ezer forinttal. Akkortájt Gulyás Gergely azt mondta, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Csák János kulturális és innovációs miniszter bruttó 5–5 millió forintot keres, a többi miniszter pedig az előző évi átlagbér hatszorosát kapja, nagyjából 2,6 millió forintot.
„Az adatigénylésében jelzett 2023. július 1-jei dátummal a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkárok, a kormánybiztosok és a miniszterelnöki megbízottak vonatkozásában illetményváltozás nem történt” – írta a 24.hu kérdésére tavaly a Miniszterelnöki Kormányiroda a júliusi illetményekre rákérdező adatigénylésükre válaszul.
„Hiába érdeklődtünk a kormányzati kommunikációs feladatokat ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodánál, jól értjük-e, hogy a kormánytagok nem kaptak fizetésemelést, erre nem reagáltak. Arra pedig nem tért ki a válasz, hogy Orbán Viktor már három hónappal korábban felemelte a kormánytagok fizetését.”
– írja a lap.
A vonatkozó jogszabály szerint a miniszterelnök minden év július 1-jével határozza meg a személyi illetményeket a következő év június 30-áig, de egy tavaly májusban elfogadott salátatörvény ezt kiegészítette azzal, hogy a díjazást első alkalommal 2024. július 1. napjával kell így megállapítani – ezért fordulhatott elő, hogy tavaly nem júliusban (hanem ezek szerint korábban, márciusban) volt emelés.
A 17,5 százalékos illetményemelés, amelyben Pintér Sándor biztosan részesült, megegyezik a parlamenti képviselők fizetésemelésével, ami a Központi Statisztikai Hivatal által mért bruttó átlagkereset-növekedés mértékének felel meg. A rendészeti ügyek mellett az oktatásért és az egészségügyért is felelős BM államtitkárai ez alapján 346 ezer forintos béremelést kaptak tavaly márciusban, így havi 2 millió 321 ezer forintra nőtt az illetményük. Pintér fizetése pedig 462 ezer forinttal emelkedett, így havonta 3 millió 95 ezer forintot kap miniszterként – írja a lap.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Dudar Szilárd / MERCEDES-BENZ / AFP)