Adóváltozásokat jelentett be Nagy Márton
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2025-ös gazdasági évnyitó rendezvényén nem csak Nagy Márton tett bejelentést az adóváltozásokkal kapcsolatban, de Varga Mihály, a napokban hivatalba lépett MNB-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott a Puskás Arénában megrendezett eseményen.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2025-ös gazdasági évnyitó rendezvényén bejelentette a kormány adóváltoztatási terveit, melyek célja a magyar gazdaság versenyképességének növelése és a vállalkozások támogatása – írta meg az Infostart. Az adóváltozások a vállalkozások életére lesznek nagy hatással.
Változik a KATA, jöhet a vendéglátásban az EKHO
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének beszédével kezdődött a rendezvény, aki elmondta, hogy az MKIK rendszerében 900 ezer magyar vállalkozás szerepel, melyek közül 830 ezer mikrovállalkozás (0-10 foglalkoztatott). Közülük 425 ezer egyéni vállalkozó, a mikrovállalkozások több mint egyharmada egyfős céget visznek. A kicsiknek a két legégetőbb gondot az adminisztrációs terhek és az adók, járulékok jelentenek.
A kamara ezekre választ ad, előbbi ügyében már begyűjtötték a javaslatokat és halad az ügy a kodifikáció felé a kormányzat támogatásával. A legjelentősebb három szektorral kiemelten foglalkoznak: vendéglátás, turizmus, kiskereskedelem.
Az adóváltozásokkal kapcsolatban két fontosabb elemre helyezte a hangsúlyt:
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): A jelenlegi szabályozás szerint a KATA-s vállalkozók csak magánszemélyeknek számlázhatnak. A tervezett módosítások lehetővé tennék, hogy cégeknek is számlázhassanak, azonban ebben az esetben a megbízó cég lenne köteles megfizetni az adót.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO): A vendéglátóipar számára az EKHO bevezetését fontolgatják, mint átmeneti könnyítést a jelenlegi gazdasági helyzetben.
Nagy Márton egyéb adóváltozásra hívta fel a figyelmet
Nagy Márton beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány célja a 4%-os gazdasági növekedés elérése 2025-re, amit a versenyképességi stratégia támogat.
A miniszter szerint a globális gazdaságban a fejlesztő államok kora következik, és Magyarországnak alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz.
A hároméves minimálbér-emelés vállalkozókra való hatásáról elmondta: egy 10 %-os minimálbér-emelés 2-3 %-os átlagbér-emelkedést jelent, ezen belül az alsó szinteken 7,2 százalékosat, a középosztálynál is emel még valamennyit, a felsőbb bérkategóriákra nem hat. Ugyanakkor termelékenység-növekedést jelent és erősebben váltja ki a hatékonyságnövekedést, mint a költségnövekedést.
Nagy Márton a Nemzetgazdasági Minisztérium lépései közül kiemelte:
- hitelezés: olcsóbb forrásoknak rendelkezésre kell állniuk (Széchenyi Kártya Hitel, a kkv-k hiteleinek a fele támogatott hitelekből áll, például 3 százalékos beruházási hitel áll rendelkezésre; évi 320 milliárd forintot fizet ki a költségvetés ezen kedvezményes hitelek támogatására)
- digitális fejlesztések: 9000 vállalat szeretne honlapgyártásra pénzhez jutni az új állami programban
- adócsökkentés: áfa alanyi adómentessége 12-ről 18 millióra ugrik, dolgoznak azon, hogy a KIVA értékhatárát 3-6 milliárd forintról 6-12 milliárd forintra tervezi emelni a kormány, a helyi iparűzési adót egyszerűsítik, és még számos könnyítés várható.
Varga Mihály, az MNB elnöke rámutatott, hogy bár a beruházási ráta csökkent a 2019-es szinthez képest, Magyarország még mindig az uniós átlag felett teljesít. A GDP alakulása is azt mutatja, hogy jó irányba halad az ország, mivel a negyedéves bővülés többszörösen meghaladta az uniós átlagot.
(Fotó: Ferenc Isza / AFP)