Elképesztő összeget csalnak ki tőlünk a csalók, mi meg hagyjuk

Az elmúlt években megugrott a bankkártyás és átutalási forgalomhoz kötődő visszaélésekből eredő károk értéke Magyarországon: a jegybank adatai szerint csak 2023 negyedik negyedévében 8,1 milliárd forintot tüntettek el a csalók az ügyfelek számláiról, a kimutatott esetek száma pedig megközelítette a 48 ezret.

2024. április 18., 16:08

Szerző:

Elképesztő összeget csalnak ki tőlünk a csalók, mi meg hagyjuk

További 4,8 milliárdot pedig megpróbáltak ellopni, bár a visszaélési kísérletek száma és értéke nem emelkedik olyan meredek ütemben, mint korábban, sőt, a múlt év negyedik negyedére a legtöbb adatnál határozott javulás történt a megelőző három hónaphoz képest. A legtöbbet maguk az ügyfelek tehetik a megelőzés érdekében: néhány egyszerű szabály szem előtt tartásával hatékonyan felismerhetőek a csalók – írja a Pénzcentrum.

Az elmúlt években – az elektronikus fizetési forgalom emelkedésével párhuzamosan – folyamatosan nőtt az elektronikus pénzügyi műveletekhez kapcsolódó visszaélések értéke is: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a nem kártyás elektronikus fizetési forgalomban – vagyis az átutalásoknál, beszedéseknél – okozott károk értéke 2023 negyedik negyedévében megközelítette az 5,8 milliárd forintot, de a bankkártyás műveleteknél is több mint 2,3 milliárdos kárt regisztráltak.

A technológia fejlődésével és a digitális pénzforgalom gyors ütemű növekedésével a bűnözők is egyre kifinomultabb módszereket használnak a csalások elkövetéséhez, ezért kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk arra: semmiképp se adjunk másoknak hozzáférést a banki azonosítóinkhoz

– mondta Bártfai Gábor, a CIB Bank Információbiztonsági vezetője.

A biztonságos bankoláshoz a következő szabályokat érdemes betartani:

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

1. A pénzügyi szolgáltatók telefonos vagy e-mailben történő megkereséseik során soha nem kérik el többek között a következő adatokat a szolgáltatások használatához, tranzakciók végrehajtásához szükséges jelszót, belépési azonosítót, helyreállítási kódot –, tehát bárki, bármilyen indokkal kér tőlünk ilyesmit, ne tegyünk eleget a felszólításnak.

2. Az elektronikus vásárlási műveletek, átutalások során mindig alaposan ellenőrizzük, hogy milyen felületen (például weblapon), kinek és mekkora összeget utalunk vagy fizetünk.

3. Soha ne engedjünk másoknak hozzáférést a banki műveletekhez használt elektronikus eszközeinkhez, és ne is telepítsünk alkalmazásokat, távoli hozzáférést lehetővé tevő programokat a számítógépünkre vagy a mobilunkra.

4. A gyanús e-maileket a csatolmányok megnyitása nélkül töröljük, az adathalászatra utaló telefonhívásokat bontsuk, ha pedig sikeres visszaélés gyanúja merül fel, azonnal forduljunk a bankunkhoz és tegyünk rendőrségi feljelentést.

Szakértői tippek a kártyacsalások ellen: így védekezhetünk a kiberbűnözők ellen

A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, Binder István volt a Jazzy rádió vendége, akivel a kibercsalásokról, azaz az internetes átverésekről beszélgettek.

Tavaly év végéig bő 30 százalékkal csökkent az úgynevezett átutalásos csalások volumene, de azért a kártyacsalások mértéke nem hogy nem csökkent, a turisták figyelmét arra hívják fel, hogy Budapesten legvalószínűbb módon kártyacsalás áldozatai lehetnek.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője, Binder István szerint azért csökkentek az átutalásos csalások, mert jól működik a bankok visszaélésszűrő rendszere. Nem minden bank működtet ilyen rendszereket, de ahol van, ott a kísérletek 92-93 százalékát megfogja. 

A kártyás csalásoknál azért nem érzékelhető visszaesés, mert a kétfaktoros azonosítás az Európai Unió tagállamain belül kötelező, az Európán kívüli népszerű kereskedőházak esetében nem követelmény a megerősített ügyfélazonosítás, így az ott vásárló, bankkártyával fizető ügyfél sokkal nagyobb veszélyben van.

„A másik pedig, hogy működik a KiberPajzs is, a legfrissebb csalási mintázatok, csalási módok, azonnal felkerülnek erre a közös oldalra. Ezt nagyon sokan nézik, talán már beszéltünk arról, hogy meglepő módon, kétharmadában, 50 évnél idősebb állampolgárok nézik, tehát nagyon tudatos az az idősebb réteg, vagy középkorú réteg is, aki rendelkezik anyagi javakkal, adott esetben sokat bankol, figyeli ezt” – magyarázza Binder István.

Az MNB mellett a Magyar Bankszövetség mint a hazai bankok érdekképviseleti szerve, az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022 őszén KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt indított, amelyhez időközben az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is csatlakozott.

(Fotó: vickygharat via Pixabay)

 

A rovat további cikkei