Szakértői tippek a kártyacsalások ellen: így védekezhetünk a kiberbűnözők ellen

A  Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője, Binder István volt a Jazzy rádió vendége, akivel a kibercsalásokról, azaz az internetes átverésekről beszélgettek.

2024. április 16., 16:17

Szerző:

Szakértői tippek a kártyacsalások ellen: így védekezhetünk a kiberbűnözők ellen

Tavaly év végéig bő 30 százalékkal csökkent az úgynevezett átutalásos csalások volumene, de azért a kártyacsalások mértéke nem hogy nem csökkent, a turisták figyelmét arra hívják fel, hogy Budapesten legvalószínűbb módon kártyacsalás áldozatai lehetnek.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője, Binder István szerint azért csökkentek az átutalásos csalások, mert jól működik a bankok visszaélésszűrő rendszere. Nem minden bank működtet ilyen rendszereket, de ahol van, ott a kísérletek 92-93 százalékát megfogja. 

A kártyás csalásoknál azért nem érzékelhető visszaesés, mert a kétfaktoros azonosítás az Európai Unió tagállamain belül kötelező, az Európán kívüli népszerű kereskedőházak esetében nem követelmény a megerősített ügyfélazonosítás, így az ott vásárló, bankkártyával fizető ügyfél sokkal nagyobb veszélyben van.

„A másik pedig, hogy működik a KiberPajzs is, a legfrissebb csalási mintázatok, csalási módok, azonnal felkerülnek erre a közös oldalra. Ezt nagyon sokan nézik, talán már beszéltünk arról, hogy meglepő módon, kétharmadában, 50 évnél idősebb állampolgárok nézik, tehát nagyon tudatos az az idősebb réteg, vagy középkorú réteg is, aki rendelkezik anyagi javakkal, adott esetben sokat bankol, figyeli ezt” – magyarázza Binder István.

Az MNB mellett a Magyar Bankszövetség mint a hazai bankok érdekképviseleti szerve, az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022 őszén KiberPajzs néven közös kommunikációs és edukációs kampányt indított, amelyhez időközben az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is csatlakozott.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A KiberPajzs együttműködését 2027-ig meghosszabbították, illetve, az MNB saját hatáskörben is folytatja az intézkedéseket. „Most két dolgot írtunk elő a bankoknak, egyrészt, hogy a saját honlapjukról is legyen egy nyitó, oda vezető oldal, ami a honlapjukon megmutatja, hogy annál a banknál, vagy az egész piacon milyen próbálkozások vannak, másrészt pedig a bankok hívják fel a figyelmet arra is, hogy a meghatalmazó, meghatalmazotti oldalon is vannak már csalások, tehát a meghatalmazott hátsó ajtaján, résén jutnak be a meghatalmazó bankszámlájához, és bizony ott is voltak most már jelentős visszaélések” – hívja fel a figyelmet a szakember.

A kártyatulajdonos is sokat tehet azért, hogy megvédje a pénzét

„Állítsunk be limiteket a kártyáinknál, a napi költésre, tranzakciószámra, virtuális akcióknál, fizikai műveleteknél, stb. És hát ugye, aki már kicsit jártasabb ebben a digitális világban, használhat virtuális kártyát is, vagyis olyan kártyát, ami a fizikai kártyája mellett, kifejezetten a webáruházas költéseknél, csak akkor töltendő fel, amikor azt a vásárlást végrehajtjuk. Vannak olyan megoldások is, hogy úgynevezett egyszer használatos virtuális kártyák, tehát ott, gyakorlatilag azzal a számsorral soha nem vásárolok legközelebb, és hát, amit még szoktak mondani, hogy amennyire lehet, a biztonságos webáruházakban, kereskedőknél vásároljunk, ha nem ismerjük ezeket, akkor azért óriási segítség az internet népe, nézzük meg esetleg a kommenteket, hozzászólásokat, és így legalább valamennyire tudjuk azonosítani, hogy ki van a másik oldalon” – sorolja Binder.

 

A teljes beszélgetés meghallgatható a Jazzy rádió honlapján:

 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: unsplash)

A rovat további cikkei