Az állami rádió Ütköző című műsorának volt vendége minap az ismert sportriporter, Siklós Erik, aki jelenleg a MOB marketing- és kommunikációs igazgatója; a téma pedig nem is lehetett más, mint a budapesti olimpiai pályázat.

A lehetőségeken túltekintő küldetések végigkísérik az ember történetét és kultúráját. Odüsszeusz, Robinson, Gulliver mindig a lehetetlent kísértették, és minél inkább, annál jobban hatottak. Az eget-földet, poklot, purgatóriumot megjárt Dante sem volt semmirekellő, lábalógázó Oblomov.

Nehéz erről a filmről írni, de nem azért, mert rossz a koncepció, vagy az elképzelés, hanem azért, mert kaptunk egy EPIC előzetest, köpni-nyelni nem tudtunk tőle, tele izgalommal, gyermekkortól a felnőtt korig – összecsapásokkal, felfedezésekkel és kibontakozó párbeszédekkel, mondjuk, hogy jó marketing fogás volt a Marvel-től, mert amit visszakaptunk a filmben, az sajnos nem azt adta vissza, mint amiről az előzetes beszámolt, kevés, vagy egyáltalán nem talál az ember a filmben értékelhető motívumot, alakítást, párbeszédet, érzelmeket meg pláne nem.

Nemrég volt hatvanéves a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszttel kitüntetett pantomimművész. Az elmúlt hónapokban pályájának legfontosabb előadásaiból rendezett sorozatot Expresszív Táncpantomim Maraton címmel az Eötvös 10 Kulturális Központban. A művész azt mondja: bűnre való hajlamunk evolúciós gyökerű, de a hajtásait le lehet nyesegetni.

Egy hely, ahol minden összeér – Perjés János, a Spirit Színház igazgatója az induló központról, a színház és spiritualitás összefüggéseiről és a gondolat erejéről mesélt újságunknak.

Az elmúlt napokban több százezren osztottak meg a Facebookon egy videót az eddig szinte ismeretlen Péter Bence zongorajátékáról. A fiatal magyar zenész Michael Jackson Bad című számának feldolgozásával 17 milliós nézettséget ért el. Ezzel minden idők legismertebb hazai zenei előadóművésze lett. Már korábban is felállított egy Guinness-rekordot: ő a világ leggyorsabb zongoristája. De vajon nem túl nagy teher egyik napról a másikra világhírűvé lenni?

„Germania anno zero”, amint Rossellini híres filmjének címe mondta: az összeomlás, a leszámolás, a visszatérés, a megsemmisülés és az újrakezdés esztendeje. Amikor bezárul a múlt, de nem biztos, hogy kinyílik a jövő.

Hatalmas fehér molinók teszik szinte láthatatlanná a gyönyörű, XV. századi lausanne-i városháza bejáratát. Az olimpiai öt karikával díszített lepleken büszkén hirdeti a felirat: 100 ans ensemble. Vagyis 100 éve együtt. 1915-ben tette át ugyanis székhelyét a háborútól fenyegetett Párizsból a békés svájci városba a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

Cserje Zsuzsa dramaturg, színházi rendező. Meg fesztiválalapító és múzeumteremtő is, aki a Nógrád megyei Terény egyik gyönyörű parasztházában rendezett be gombamúzeumot.

Makrokozmosz nevű új formációjával lép fel a Zsidó Kulturális Fesztiválon Babos Gyula. Nevéhez hűen a csapat a nagyvilág zenei hagyományait ötvözi, de a kelet-európai elemek mellett a jazz és a blues is keveredik játékukban.

Kis hazánkban kevesen ismerik a hatvanas évekből a The Man from U.N.C.L.E. amerikai tévésorozatot és még kevesebben tudják, hogy Ian Fleming, a James Bond regények írójának ötletéből származik ez is. Guy Ritchie egyértelműen azért tette le a voksát e sorozat mellett, hogy magából a hatvanas évekbeli kémfilm műfajából készítsen egy stílusgyakorlatot, ahelyett egy az egyben az eredeti sorozatot adaptálná.

Pszichológiai, „zaklatós” típusú thriller, meglepő csavarral – ilyet már láttunk épp eleget, nem igaz? Ugyanakkor ezúttal a szóban forgó csavar sokkal kevésbé erőltetett, mint amelyhez más filmekben hozzászoktunk. Joel Edgerton, az ausztrál rendező és színész egy meglepően intelligens és finoman hátborzongató thrillert mutat be nekünk, tökéletesen felépített feszültséggel és meggyőző karakterekkel.

Az Entertainment Weekly tizenkét eddig nem látott fotót közölt az Csillagok Háborúja 7. részének forgatásáról. Minden, mi szem-szájnak ingere: fekete színű X-wing, króm rohamosztagos, droidok, fénykard...

Aki sokadszor jár Londonban, és megnézte már az összes turistalátványosságot, ritka élményt szerezhet magának, ha ellátogat a Legyezőmúzeumba. Mert az angol fővárosban ilyen is van! A mintegy négyezer darabot számláló gyűjtemény felöleli az elmúlt hétszáz év kulturális változásait a 13. századi kínai legyezőktől kezdve az európai szecesszióig. A kiállítás megtekintése után nem szabad kihagyni egy klasszikus délutáni angol teázást a múzeum Orangery-jében, üvegházában.

Borgula András színésznek készült, majd néhány év izraeli kitérő után megalapította a Gólem Színházat. Előadásaikkal a kibeszéletlen múlt feldolgozására tesznek kísérletet.