Benda Iván fotóművész tizenöt éve járja a Szentföldet, az ottani zsidó, keresztény és muzulmán vallási közösségeket fotografálja. Műveiből most az Izraeli Kulturális Intézetben nyílt kiállítás Önkéntes zsidó gettók népe címmel, amely az jeruzsálemi ortodox haszidok mindennapjait mutatja be.

Jolsvai András új könyvének – Holnapra jobb lesz (Scolar Kiadó) – dallama van. De nem pusztán slágergyanús a kötet. Toplistás 2015-ben, ez bizonyos.

Több hitelesnek tekinthető hírforrás bélyegezte meg a fenti című amerikai agymenést, az utóbbi idők legrosszabb filmjének nevezve. (Pedig igencsak terebélyes a vetélkedő esélyesek csapata.) Fel voltam tehát lelkileg készítve a látványra, ó, de mindenre nem lehet felkészülni.

Felháborodásának adott hangot a pekingi Palotamúzeum, közismertebb nevén a Tiltott Város vezetése, miután egy kínai fotográfus hiányosan öltözött modellekkel készített sorozatának több képe is ott készült.

A férfi, akiről a történet szól: Heinrich Himmler (1900–1945) náci belügyminiszter, főrendőr, a tartalékhadsereg parancsnoka, az SS birodalmi vezetője. Hitler után az első. A nő: Margarete Siegroth (1893–1967) ápolónő. Az ismerkedés 1927-ben vonaton történt, és nem ígért zavartalan boldogságot. A nő porosz és protestáns, a férfi bajor és katolikus. Az asszony: elvált, hét évvel idősebb a férfinál, és imádja Berlint. A férfi gyűlöli „a bűnös várost”, a modernizmus és dekadencia fertőjét. Mindketten utálják viszont a weimari köztársaság mocsarasságát, és mélyen antiszemiták.

1417 telén egy olasz férfi lovagol Dél-Németország hegyei közt, útban (talán) a fuldai kolostor felé.

Egyik legismertebb kortárs írónk, Háy János életműsorozatát az Európa Könyvkiadó jelenteti meg. Nemrég, éppen az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra adták ki a szerző új novelláskötetét Hozott lélek címmel. Ebben megtalálható néhány korábbi, mára szinte klasszikussá vált elbeszélése, mint például a Gézagyerek, amelynek drámaváltozatát több színházban is nagy sikerrel játszották.

Stekovics Gáspár képzőművész-fotós mesélte egyszer, Esterházy Péter kérdezte tőle Szigligeten, nem zavarja-e, hogy mindenki fotózik körülötte. Ott ült Spiró György is, aki erre megjegyezte: „Ugyan, ma már mindenki író is!”

A Gyermeknap hétvégéjén, új helyen – Budapest belvárosában – nyitja meg kapuit a kihagyhatatlan családi élmény, a MiniPolisz.

A Belvárosi Színház és az Orlai Produkciós Iroda június 24-25-én váltott szereposztásban mutatja be a Hairt. A legendás musical prózai részeit a Mohácsi testvérek fordították, a dalszövegeket Závada Péter. Az előadást Mohácsi János rendezi, a főbb szerepeket mások mellett Szabó Kimmel Tamás, Lábodi Ádám, Radnay Csilla, Lovas Rozi alakítja.

Harminc éve nem volt ekkora magyar filmsiker Cannes-ban. A Saul fia elnyerte a zsűri nagydíját, emellett a nemzetközi kritikusok díját, valamint a francia újságírók François Chalais-díját is. A hangmérnököt is külön jutalmazták. A történet Auschwitzban játszódik, Saul a Sonderkommando tagja, a halálgyár szörnyű titkainak tudója. A rendező, Nemes Jeles László az egykori underground művészt, költő-rendezőt, Röhrig Gézát kérte fel a főszerepre. S noha ő még soha nem játszott nagyjátékfilmben, alakítása felejthetetlen. Röhrig jelenleg Amerikában él, de a 168 Órának elmondta: szívesen visszatérne Magyarországra.

A nemzetközi kritika és a fesztiválközönség is a díjazottak közé várta Nemes Jeles László Saul fia című alkotását a 68. cannes-i fesztiválon, amelyet a zsűri végül a Nagydíjjal, a második legjelentősebb elismeréssel jutalmazott. A Joel és Ethan Coen vezette testület ugyanakkor óriási meglepetést okozott azzal, hogy a francia Jacques Audiard-nak ítélte az Arany Pálmát Dheepan című művéért, amelyet még a francia sajtó sem tartott esélyesnek egyetlen kategóriában sem.

Huszonötödik alkalommal rendezik meg a Művészetek Völgyét július 24. és augusztus 2. között. Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja több ezer programmal, fellépővel és a fesztiválozók visszajelzéseire épülő újításokkal készül.

Másfél milliárd forintot költhetett Kerényi Imre a Nemzeti Könyvtárra, s nemrég újabb háromszázmilliót ítéltek oda a projektnek. Az Index a idézi, mely szerint feleslegesen költik ezt a pénzt. Kerényi a Magyar Nemzetnek többek között azt mondta, hogy jó lenne egy kis diktatúra, hadd fordítgassanak az írók szépirodalmat a börtönben, mint Göncz Árpád.