Majomhimlő: durva bejelentést tett a WHO
Fontos bejelentést tett az egészségügyi világszervezet. A WHO globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a majomhimlő miatt
Ismét globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a WHO a majomhimlő miatt. Pandémiától egyelőre nem kell tartanunk, az egészségügyi szervezeteknek viszont összehangoltan kell fellépniük, hogy visszaszorítsák a kórokozót – írja a a 24.hu.
A majomhimlő legutóbb 2022-ben került a figyelem középpontjába, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a betegség miatt. A fertőzésért felelős vírus ezt megelőzően évtizedeken át okozott problémát Afrikában, a nyugati sajtó újabban főként azért figyelt fel a kórokozóra, mert mostanában Európában, Amerikában és Ázsiában is felbukkant.
A WHO 2022 után a közelmúltban, augusztus 14-én ismét globális egészségügyi vészhelyzetet rendelt el a majomhimlő kapcsán. Mit is jelent a gyakorlatban a döntés, mit tudunk a majomhimlőről, miként védekezhetünk ellene, illetve melyek a legfenyegetettebb területek?
A globális egészségügyi vészhelyzet hallatán nem kell pánikba esni, a WHO bejelentése valójában csak a koordinált nemzetközi összefogást segíti járványhelyzetben. Sokan most attól tartanak, hogy újabb pandémia és lezárási hullám következik, de erről szó sincs, a cél az összehangolt védekezés, a járvány korlátozása.
– mondta a lapnak Dr. Kemenesi Gábor virológus.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. augusztus 23., 12:37
A múlt héten Svédországban igazolták a majomhimlő új változatának, a Klade Ibnek a megjelenését. Ez a mutáció könnyebben terjed és súlyos megbetegedéshez vezet, a szakértő szerint azonban nem kell új világjárvánnyal szembenéznünk.
Életmód
2024. augusztus 17., 12:26
A majomhimlő halálozási rátája bár ijesztő lehet, több tulajdonsága miatt jobb helyzetben van az emberiség, mint a koronavírus-járvány időszakában.
A Pécsi Tudományegyetem docense szerint az eredmények már láthatók is: gyógyszerraktárakból, államoktól és különféle szervezetektől érkeznek a felajánlások az afrikai országok felé, emellett mobillaborokat is mozgósítanak, és egyéb, az ottani járvány visszaszorítását támogató lépéseket tesznek.
Ahogy a Covid-19 esetében, úgy a fejlett országok a 2022-es majomhimlő-járvány közepette is felhalmozták a vakcinakészleteket, hiszen nem lehetett tudni, a kórokozó esetleg kitör-e az MSM (men who have sex with men) közösségből, és új helyeken jelenjen meg. Eközben a döntéshozók megfeledkeztek arról, hogy Afrikában még mindig tombol a járvány, a védekezésre viszont önerőből nem maradt ott kapacitás. A mostani felismerés lényege, hogy érdemes gyorsan felvenni a harcot a majomhimlővel az érintett területeken, mielőtt még nagyobb lenne a baj.
A jelenlegi és a 2022-es vészhelyzet között – amely egyébként még most is tart – lényeges hasonlóságokat és különbségeket lehet felfedezni.
A legfontosabb párhuzam, hogy nem várt mintázatban, nem várt növekedést mutat a vírus. 2022-ben Afrikából kitörve több országban is megjelent, és az MSM közösségben megtalálta azt a közeget, amelyben jól tudott terjedni
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
Hozzáteszi: a 2022-es járvány jelenleg takaréklángon ég, mert a vakcináció és a fokozott figyelem vissza tudta szorítani, igaz, még mindig akadnak esetek. A mostani helyzet leginkább azért egyedi, mert a kórokozó újabb arcát ismerjük meg: Középkelet-Afrikában és Nyugat-Afrikában óriási terjedést mutat.
Így terjed a majomhimlő
Ahogyan arról beszámoltunk, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az Afrika egyes részein kitört majomhimlő-járványt. Bár a majomhimlő nevű betegséget először majmokból izolálták (ahonnan a nevét is kapta), a kutatások azt mutatják, hogy a vírus természetes gazdái valószínűleg afrikai rágcsálók voltak. A vírus emberre való terjedése (zoonozis) feltehetően közvetlen érintkezés révén történt, például fertőzött állatok testnedveivel, vérével vagy húsával való kontaktus során. Afrikában a vadállatok vadászata és fogyasztása, valamint az ezekkel kapcsolatos szokások jelentős kockázatot jelentenek a vírus átterjedésére emberekre.
A majomhimlő emberek közötti terjedésével idővel különböző változatok (kládok) alakultak ki. Ezek közül a két legismertebb a Klade I, amely főként a Kongói-medencében fordul elő, és a Klade II, amely Nyugat-Afrikában elterjedt. A két klád genetikai különbségei eltérő betegségokozó képességet eredményeztek, ami nagyban befolyásolja a betegség súlyosságát és halálozási rátáját. Érdekesség, hogy bár a majomhimlő eddig is megjelent Európában, a Klade I típust most először mutatták ki, mégpedig Svédországban.
Ez az "Mpox-Klád I" vírusváltozat első Afrikán kívüli diagnosztizálása. A Klade I változat jóval súlyosabb betegséget okoz, és a WHO adatai szerint a halálozási arány elérheti a 10 százalékot a gyermekek és immunproblémákkal küzdő emberek esetében. Az eddigi adatok alapján a halálozási arány 3-10 százalék között mozgott. Ezzel szemben a Klade II változat, amely Nyugat-Afrikában elterjedt, sokkal enyhébb tüneteket okoz, és halálozási rátája is jóval alacsonyabb.
A vírus terjedhet a fertőzött személy bőrkiütéseivel, hólyagjaival való érintkezés révén. Ez a leggyakoribb módja a fertőződésnek, de a megbetegedés a fertőzött személy testváladékaival, például vérrel, nyállal vagy vizelettel való érintkezés révén is terjed. Olyan tárgyak vagy anyagok, mint az ágynemű, a ruházat, a törölközők, vagy az orvosi eszközök, amelyek a fertőzött személy testváladékával érintkeztek, szintén terjeszthetik a vírust. Bár a majomhimlő légúti váladékkal való terjedése lehetséges, ehhez általában hosszabb ideig tartó, szoros kontaktus szükséges, például egy háztartásban vagy egészségügyi intézményben. A vírus nem terjed olyan könnyen a levegőben, mint például a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2.
Bár a majomhimlő halálozási rátája ijesztő lehet, több tulajdonsága miatt jobb helyzetben van az emberiség, mint a koronavírus-járvány időszakában. A Covid kapcsán a legnagyobb probléma az volt, hogy egy ideig a tünetmentes időszakban is fertőzött az ember, a majomhimlőnél viszont erre kicsi az esély, mert nagyon ritkák a tünetmentes esetek. Ráadásul a légúti terjedés is ritkább, ami ellen nagyon nehéz védekezni, ez pedig szintén komoly probléma volt a koronavírusnál. És ami a legfontosabb: a majomhimlő ellen rendelkezésre áll a hatékony oltás, ami a Covidnál hosszú ideig nem volt.
(Fotó: Brian W.J. Mahy / Centers for Disease Control and Prevention / AFP)
