Minden, amit a rettegett majomhimlő kapcsán tudni érdemes

A majomhimlő halálozási rátája bár ijesztő lehet, több tulajdonsága miatt jobb helyzetben van az emberiség, mint a koronavírus-járvány időszakában.

2024. augusztus 17., 12:26

Szerző: 168

Minden, amit a rettegett majomhimlő kapcsán tudni érdemes

Bár a majomhimlő nevű betegséget először majmokból izolálták (ahonnan a nevét is kapta), a kutatások azt mutatják, hogy a vírus természetes gazdái valószínűleg afrikai rágcsálók voltak – írja cikkében a Portfolio. A vírus emberre való terjedése (zoonozis) feltehetően közvetlen érintkezés révén történt, például fertőzött állatok testnedveivel, vérével vagy húsával való kontaktus során. Afrikában a vadállatok vadászata és fogyasztása, valamint az ezekkel kapcsolatos szokások jelentős kockázatot jelentenek a vírus átterjedésére emberekre.

A majomhimlő emberek közötti terjedésével idővel különböző változatok (kládok) alakultak ki. Ezek közül a két legismertebb a Klade I, amely főként a Kongói-medencében fordul elő, és a Klade II, amely Nyugat-Afrikában elterjedt. A két klád genetikai különbségei eltérő betegségokozó képességet eredményeztek, ami nagyban befolyásolja a betegség súlyosságát és halálozási rátáját. Érdekesség, hogy bár a majomhimlő eddig is megjelent Európában, a Klade I típust most először mutatták ki, mégpedig Svédországban.

Ez az "Mpox-Klád I" vírusváltozat első Afrikán kívüli diagnosztizálása. A Klade I változat jóval súlyosabb betegséget okoz, és a WHO adatai szerint a halálozási arány elérheti a 10 százalékot a gyermekek és immunproblémákkal küzdő emberek esetében. Az eddigi adatok alapján a halálozási arány 3-10 százalék között mozgott. Ezzel szemben a Klade II változat, amely Nyugat-Afrikában elterjedt, sokkal enyhébb tüneteket okoz, és halálozási rátája is jóval alacsonyabb.

A vírus terjedhet a fertőzött személy bőrkiütéseivel, hólyagjaival való érintkezés révén. Ez a leggyakoribb módja a fertőződésnek, de a megbetegedés a fertőzött személy testváladékaival, például vérrel, nyállal vagy vizelettel való érintkezés révén is terjed. Olyan tárgyak vagy anyagok, mint az ágynemű, a ruházat, a törölközők, vagy az orvosi eszközök, amelyek a fertőzött személy testváladékával érintkeztek, szintén terjeszthetik a vírust. Bár a majomhimlő légúti váladékkal való terjedése lehetséges, ehhez általában hosszabb ideig tartó, szoros kontaktus szükséges, például egy háztartásban vagy egészségügyi intézményben. A vírus nem terjed olyan könnyen a levegőben, mint például a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2.

A Portfolio cikkében végül megjegyzi, hogy bár a majomhimlő halálozási rátája ijesztő lehet, több tulajdonsága miatt jobb helyzetben van az emberiség, mint a koronavírus-járvány időszakában. A Covid kapcsán a legnagyobb probléma az volt, hogy egy ideig a tünetmentes időszakban is fertőzött az ember, a majomhimlőnél viszont erre kicsi az esély, mert nagyon ritkák a tünetmentes esetek. Ráadásul a légúti terjedés is ritkább, ami ellen nagyon nehéz védekezni, ez pedig szintén komoly probléma volt a koronavírusnál. És ami a legfontosabb: a majomhimlő ellen rendelkezésre áll a hatékony oltás, ami a Covidnál hosszú ideig nem volt.