Kilátásba helyezte az uniós biztos a jogállamisági eljárások megindítását, mire a Fidesz nekiesett az ellenzéknek

Az Európai Bizottság szükség esetén késedelem nélkül eljárást fog indítani a jogállamisági mechanizmus keretében, tisztességes, kiszámítható és arányos feltételek alapján - jelentette ki Johannes Hahn, a testület költségvetési biztosa csütörtökön, az Európai Parlament plenáris ülésén.

A jogállamisági feltételrendszerről szóló vitán azt mondta, az Európai Bizottság egy esetleges eljárás megindítása előtt értelmezi és elemzi a különböző forrásból beérkező információkat, hogy azonosítani tudja a problémát.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy bizonyos intézkedések az uniós források védelmét szolgáló rendeletet hatálya alá esnek, az Európai Bizottság késedelem nélkül eljárást fog indítani az adott tagországgal szemben, hogy megvédje az Európai Unió költségvetését és pénzügyi érdekeit - hangsúlyozta.

Kiemelte: tiszteségesen, részrehajlás nélkül kell elemezni a tagállami helyzetet, és be kell tartani az arányosság elvét, ugyanakkor fontos, hogy a végső kedvezményezettek érdekei se sérüljenek. Szerinte az EU most először rendelkezik olyan eszközzel, amely lehetőséget ad arra, hogy megvédje költségvetését és pénzügyi érdekeit. Az új mechanizmus kiegészíti az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és hamarosan az Európai Ügyészség (EPPO) jogköreit - mondta.

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő felszólalásában arra emlékeztett, hogy decemberben az uniós tagállamok vezetői történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek, amelyben világosan rögzítették, hogy semmilyen világnézeti előírást, vagy feltételt nem lehet költségvetési eszközökkel számon kérni a tagországokon. Hozzátette: az uniós fejlesztési források arra valók, hogy a tagállamokat közelebb hozzák egymáshoz, nem pedig arra, hogy ideológiai vitákban zsarolóeszközként vissza lehessen élni azokkal.

"A decemberi megállapodás ezt világosan rögzíti, itt az ideje, hogy az Európai Parlament is elfogadja ezt a realitást" - mondta. Szomorúnak nevezte, hogy a decemberben elért, az európai egység megerősödését jelentő megállapodást az Európai Parlament feláldozná azért, "hogy folytathassa a jobboldali kormányokkal szemben jó ideje zajló ideológiai csatározást és vádaskodást."

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője beszédében az uniós támogatások magyarországi felhasználására hívta fel a figyelmet, és azt mondta, hogy az EU "az oligarchák pénzautomatájának szerepébe kényszerült". Szerinte jelenleg következmények nélkül lehet "kilapátolni" az uniós pénzeket, ennek az új mechanizmus azonban véget vethet. Az éveken át tartó késlekedést követően csak a megfelelő fellépés lehet elégséges az Európai Parlament számára - tette hozzá a képviselő.

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményt jutatott el az MTI-hez, amelyben Deutsch Tamás a képviselőcsoport vezetője hangsúlyozta: a magyar baloldal saját hatalmi céljai miatt folyamatosan ártani akar a magyar embereknek, ártani akar Magyarországnak. A magyarországi baloldal azon dolgozik, hogy elvegye, csökkentse a támogatásokat, hogy Magyarország kárára önmaga számára politikai előnyt szerezzen a 2022-es magyar parlamenti választásokat megelőzően.

Győri Enikő fideszes EP-képviselő írásbeli hozzászólásában azt mondta: "napnál világosabb, hogy a baloldal csak ártani akar". Ezúttal már nem csak Magyarország jó hírneve a célpont, hanem még a fejlesztési forrásoktól is megfosztaná a válság által leginkább sújtott kis- és középvállalkozásokat, illetve a polgárokat, éljenek a fővárosban vagy vidéken."

A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács a decemberben erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást a következő hétéves költségvetésről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik.