George Clooney feleségét kitilthatja a Trump-kormány Amerikából
George Clooney feleségét, Amal Clooney-t egyes értesülések szerint szankcionálhatják, és akár az is megtörténhet, hogy kitiltják az Egyesült Államokból.
Az olasz és brit sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok szankciókat készül kivetni George Clooney feleségére, Amal Clooney emberi jogi ügyvédre. A szankciós fenyegetés hátterében az áll, hogy Clooney segítette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkáját az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu ellen indított háborús bűnökkel kapcsolatos eljárásban, írta meg a hvg.hu.
George Clooney feleségét ezért szankcionálhatják
Az Egyesült Államokban Donald Trump elnök még februárban írt alá egy rendeletet, amely lehetővé teszi szankciók alkalmazását azokkal a nem amerikai személyekkel szemben, akik együttműködnek az ICC-vel. Ennek értelmében Amal Clooney akár kitiltásra is kerülhet az Egyesült Államokból, és vagyonát is befagyaszthatják.
A Financial Times értesülései szerint több más, a Nemzetközi Büntetőbíróságnak dolgozó brit jogász is hasonló fenyegetéssel néz szembe. A brit külügy figyelmeztette az érintetteket a várható retorziókra.
Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Az ügy hátterében az áll, hogy 2024 novemberében a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu, volt izraeli védelmi minisztere és Hamász-tisztviselők ellen a gázai konfliktus kapcsán. A magyar kormány élesen bírálta a döntést, majd bejelentette kilépési szándékát az ICC-ből, miután Netanjahu budapesti látogatásakor biztonságban tudhatta magát.
Gulyás Gergely április elején jelentette be, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Elmondta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált. Kiemelte, a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része.
A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközi szinten is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit.
(Kiemelt kép: Frederic J. BROWN / AFP)