Tetszenek tudni, mennyi 340 ezer milliárd forint? Segítünk. Magyarország egyéves GDP-je ma 28 ezer milliárd, a nevezett összegnek kevesebb mint a tizede. A távoli, méretre, lakosságra szinte Magyarországgal azonos Azerbajdzsán 14 milliárd hordóra becsült olajtartalékai ma folyó áron annyit érnek, mint az első sorban olvasható szám. És akkor a földgázról, amelyre a Nabuccót remélték építeni alkotói (közöttük a tervből épp most kifaroló Magyarország), még nem is beszéltünk. A lényeg az, hogy minekünk, magyaroknak tíz-egynéhány éven át kell folyamatosan jövedelmet termelnünk azért, hogy „versenyben legyünk” Azerbajdzsán még kiaknázatlan kincseivel, bár az országnak óriási hátránya van velünk szemben: az egy főre eső, vásárlóerő-paritáson számolt nemzeti jövedelme alig több mint a fele a mienkének. Egyelőre. ACZÉL ENDRE írása.

Ismerjék el népirtásként azt, amit felmenőik a 20. század elején a német gyarmat Délnyugat-Afrikában (a mai Namíbiában) elkövettek. A Bundestag tavasszal vitatta meg a Balpárt, az SPD és a Zöldek javaslatát: kérjen bocsánatot a kormány százezernyi bennszülött kiirtásáért, és fizessen kártérítést. A parlament konzervatív többsége elutasította a kezdeményezést, amelyet vagy száz civilszervezet is támogatott. Mindössze félórás volt a vita, pedig abban arról is szó esett: az első német koncentrációs táborokat Afrikában állították fel, és a gyarmat császári megbízottja Göring marsall papája volt. HELTAI ANDRÁS írása.

Tizenöt éves korától színésznek készült. Huszonhét évesen a dán királyfit játssza a Nemzeti Színházban Alföldi Róbert rendezésében. Kritikák szerint dühös és igazságkereső Hamlet-alakítása attól is hiteles, hogy a karakter groteszkbe hajló vonásait is megmutatja. A színészt jelenkorunk történései inspirálták a szerepformálásban, és ezek alapján gondolja: életének következő állomása a színpad helyett akár egy mexikói halfeldolgozó üzem is lehet. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

Negyven éven át döntött emberek sorsáról. Néhány hónappal ezelőtt róla mondott ítéletet a törvény: százhatvan kollégájával együtt nyugdíjazták. A Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője volt, szóvivőként gyakran szerepelt a médiában. Dr. Frech Ágnes bírával NEJ GYÖRGY beszélgetett.

Kormányzati félidőben járunk. Az ellenzék mélyen beásta magát, hogy felkészüljön az újabb ütközetre. A kétharmad rendezi sorait, hogy egy utolsó rohammal bevegye a demokrácia megmaradt bástyáit. Mi várható a második félidőben? Létrejön-e a demokratikus ellenzék választási összefogása, amely az egyetlen esélyt jelentheti Orbánék leváltására? Sőt: az új választási törvény miatt akár a kétharmad megszerzése sem lehetetlen.

Menekül a működő tőke, szétzilálódtak a cégek közötti viszonyok, mély regresszióba fordult a gazdaság – állítja Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár, az államkincstár exelnöke, aki részt vett az MSZP Ajánlat Magyarországnak című programjának kidolgozásában. Úgy véli, rendet kell tenni az adórendszerben, elfogadható adó- és járulékcentralizációra van szükség. PUNGOR ANDRÁS interjúja.

Politikai túlélésre játszik az Alkotmánybíróság (AB), vagy az új jogszabályi környezetben, új személyi összetétellel még nem találja a helyét, de egyszer csak megtáltosodik? Ami biztos: több hónapos hallgatását épp a minap törte meg, amikor elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, mert „nem állapítható meg az indítványozó érintettsége”. LAMPÉ ÁGNES írása.

A szélsőjobb a rendszerváltás óta nem volt olyan fenyegető politikai erő, mint ma – a társadalom jó része mégis inkább átnéz rajta, nem veszi komolyan. Pedig itt az ideje egy új, történelmi leckének. Bayer József politológussal, a Zsigmond Király Főiskola rektorával beszélget SZÉNÁSI SÁNDOR.

Úgy látja, az orbáni gazdaságpolitikát sorra veszik át Európa országai: megadóztatják a bankokat, követelik a megszorítások enyhítését, forrásaik egyre nagyobb hányadát fordítják növekedésre. A kórháztörvény egykori kidolgozója ma már az államosításban hisz. A volt egészségügyi minisztert, egykor „a nemzet főorvosát”, jelenleg a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magyarországi nagykövetét LAMPÉ ÁGNES kérdezte.

„Két ember kezében van Tőkés László sorsa: Orbán Viktoréban és Kelemen Hunoréban.” Így összegezte a napokban megjelent új Tőkés-kötet következményeit Kelemen Attila, a kolozsvári Transindex kiadója, aki vitairattal reagált a kiadványra. PARÁSZKA BORÓKA írása.

„Olyan kérdésekben, mint a demokrácia, a jogállamiság, kötelező az egyes országok belügyeibe való beavatkozás, hiszen a közös, európai értékekről van szó. Erről beszélt Michael Roth, az SPD Európa-politikai szóvivője, aki hangoztatta: „Orbánnak fel kellene hagynia a ’nemzetközi baloldal’ állítólagos összeesküvéséről szóló mesével, hiszen az Európai Bizottság Magyarország elleni eljárásai magukért beszélnek”.

Nem kizárt egy katonai beavatkozás Szíriában a francia elnök szerint a húlai vérfürdő után, amennyiben arra az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazást ad.