Budapest-Belgrád vasútvonal: ezernél is több ingatlan kisajátítására készül a kormány
A Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt hamarosan levelet kapnak az érintett tulajdonosok, amelyben megajánlanak számukra egy összeget az ingatlanért cserébe.
A „műszaki tartalom változása” miatt módosítanák a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre vonatkozó kormányrendeletet. A Népszava úgy tudja, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) által múlt pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak számító vasútépítés megvalósításához újabb ingatlanok kisajátítására van szükség. Ennél több az indoklásból és a hatásvizsgálati lapból sem derül ki.
A kormány már biztosította a forrást a területszerzési feladatok finanszírozásához és rendelkezésre állnak az intézkedéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek. Az is kiderül, hogy ez a módosítás korántsem az utolsó, mivel 2024-ben a fejlesztés északi szakaszára vonatkozó kiviteli tervek végelegesítésekor újabb változtatásra lesz szükség.
Mint írják, a jelenlegi módosítás alapvetően egy új paragrafus beillesztését, valamint a beruházással érintett ingatlanokat felsoroló melléklet bővítését tartalmazza.
A melléklet ezernél is több ingatlant sorol fel, amelyek a beruházás megvalósításához szükségesek. A kisajátítandó területek csaknem fele Budapesten található a IX., a XX. és zömében a XXIII. kerületben.
Arra a kérdésre, hogy az új, nagy számú kisajátítás a vasúti pálya nyomvonalának módosítása miatt vált-e szükségessé, a tárca azt válaszolta: „a kiviteli tervezés szintjén olyan területi igények jelentek meg, amelyek az engedélyezési terv készítésekor még nem voltak láthatók – felsővezeték-tartó oszlopok elhelyezhetősége, további zajvédőfal építése, kapcsolódó utak tervezése, stb. -”.
Majd hozzátették: az új területszerzési igények olyan ingatlanokra is vonatkoznak, amelyek korábban nem voltak érintettek kisajátítással, és olyanokra is, amelyek a korábbiakban részben már érintettek voltak. A további területek területszerzési eljárása – mint, ahogy a már lezajlott kisajátítások esetében is – „ugyanabban a formában kerül lefolytatásra”.
A kisajátítás folyamata: Elsőként levelet küldenek az érintett ingatlantulajdonosoknak, majd igazságügyi szakértőt rendelnek ki, aki 60 napon belül előzetes szakvéleményt készít, amelyben meghatározza a kisajátításra kerülő ingatlan(rész)ért fizetendő kártalanítási összeget.
Az eddigi kisajátítások a következőképpen alakultak: Kelebia község 3000 négyzetméter erdőért összesen 1,316 millió forintot kapott, vagyis négyzetméterenként 440 forintot. Kiskőrösön akadt olyan külterületi földrészlet, amelynek négyzetméteréért 555 forintot fizetett a MÁV, míg a belterületen 1685 és 22 ezer forint között mozgott a négyzetméterár.
A megajánlott árral elégedetlen ingatlantulajdonos új szakértő kirendelését kérheti. Ennek költségét azonban neki kell megelőlegeznie, ami nagyjából 300 ezer forint, és a végén is csak akkor kapja vissza a pénzt, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal és határozatot hoz a megtérítéséről. Ha nem, akkor az eljárásban a hivatal ugyanazt az árat fogja meghatározni, mint amit ajánlott.
(Kiemelt kép: Építőipari járművek a Budapest-Belgrád vasútvonal tereprendezéséna magyar-szerb határon fekvő Kelebia község közelében. A 350 km hosszú, nagysebességű vasúti projektet egy magyar-kínai konzorcium építi. A tervezett Budapest-Belgrád-Szkopje-Athén nemzetközi vasúti összeköttetés Közép- és Délkelet-Európában a Kínához tartozó görögországi Pireusz kikötőjét köti össze Kelet-Európával. Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)