Elutasították a karinthys tanárok keresetét
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a kirúgott hat tanár súlyos jogsértést követett el.
Újabb szintet lépett azoknak a karinthys tanároknak az ügye, akik részt vettek tavaly a polgári engedetlenségben. Ahogyan arról a 168.hu is beszámolt, a Karinthy Gimnázium hat tanárát, Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Velényi Dórát, Ősi Juditot, Rábai Jánost és Pfeiffer Norbertet azért bocsátotta el a Külső-Pesti Tankerület, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Az elbocsátott pedagógusok azonban nem nyugodtak bele ebbe a döntésbe, így keresetet nyújtottak be, melyet azonban a Fővárosi Törvényszék pénteken elutasított. A kirúgott tanárokat Sziklai Tamás, a TASZ ügyvédje képviselte. Az ítélethirdetésen a tankerületvezető – csakúgy ahogyan korábban sem – személyesen nem vett részt. A felpereseknek, azaz a tanároknak eltérő összegű perköltséget kell fizetniük. Az ítélet nem jogerős. Az ítélet ellen 15 napig lehet fellebbezni. A felek nem mondtak le a fellebbezési jogukról.
„Egy hosszú és kemény tárgyalássorozat végén vagyunk, ez az ítélet a rendelkező részét tekintve fekete-fehér, de ez nem jelenti azt, hogy a valóság és a mögötte álló események is ilyen fekete-fehérek lennének”
– mondta a bíró indoklásában. A bíró szerint súlyos jogsértést követtek el a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok, és így számolniuk kellett a jogkövetkezményekkel. A bíró szerint nem lehetett bizonyítani, hogy a tankerületvezető azért bocsátotta el a tanárokat, mert a véleménynyilvánításukat akarta megtorolni. Ezt bizonyítja, hogy nem azt érte megtorlás, aki hangosabb volt, inkább az elmulasztott órák száma határozta meg, kit rúgtak ki az iskolából.
A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése és az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt indítottak pert a tankerület ellen, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. A hat tanár tárgyalása tavaly márciusban kezdődött a Fővárosi Törvényszéken. A tanárok szerint a kirúgásuk aránytalan és eltúlzott volt, és azt sem értik, miért pont őket bocsátották el.
Álláspontjuk szerint a tankerület a kirúgásokkal meg akarta félemlíteni a pedagógusokat. A tankerület szerint viszont a tanárok kirúgása nem irányult a véleménynyilvánításuk elfojtására.
A tankerületvezető jogi képviselője még az ítélethirdetés előtt azt mondta: egy tény bizonyítása közvetlen bizonyítékokkal lehetséges, viszont a tanárok állításai mögött nincsenek közvetlen bizonyítékok. „Nem bizonyított a kirúgások mögötti oksági összefüggés” – mondta. Szerinte a kirúgott tanárok pótlása valóban okozott nehézséget az iskolában, de attól még a felmentés mögött nem kell visszaélésszerű, jogellenes magatartást keresni. Szerinte a tanúvallomások nem gyengítették a tankerületvezető vallomását.
A tanárok képviselője, Sziklai Tamás az ítélethirdetés előtt azt mondta: két dolgot szeretnének hangsúlyozni, az egyik, hogy a tankerületvezető a tanulók jogainak sérelmére hivatkozott a kirúgáskor. Szerintük ez nem állja meg a helyét, valójában a diákok tanuláshoz való joga éppen a kirúgásokkal sérült. A másik dolog, hogy a tanárok polgári engedetlenségi akciója alapjognak minősül.
A Telex a cikkében megjegyzi: nem csak a karinthys tanárok indítottak pert a tankerületük ellen, a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára a Belső-Pesti Tankerületi Központot perelte be. Abban az ügyben július 4-én várható ítélet.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: marcinturosz / Pixabay)