Beszédek kiszivárogtatása ma már a magyar politikai élet szokásos jelensége, és persze manipulációs eszköze is. Most éppen Orbán Viktor egy tavalyi, a Bibó kollégiumban tartott előadása keltett hullámokat, főleg saját köreiben, és főleg az utódlás felemlegetése miatt. Mi elsősorban Orbán politikusi ideálképéről és a népléleknek való megfeleléséről kérdeztük Csepeli György szociálpszichológust.

Eliszlámosodik Európa? – kérdeztük múlt héten megjelent lapszámunkban, s a menekültek érkezése kapcsán sorra vettük az integráció lehetőségeit, a gazdasági – elsősorban munkaerő-piaci – érveket és ellenérveket. Most folytatjuk a témát – vallási megközelítésből. Mi következik az iszlám vallásból a muszlimok világnézetére, államfelfogására nézve? S összeegyeztethető-e ez a zsidó–keresztény gyökerű Európa hagyományaival?

Bénának és hazugnak minősíti a vezető osztrák lap, a Die Presse az európai kormányok menekültpolitikáját. Míg a bizottság legalább terveket gyárt a menekülthullám mederbe terelésére, illetve megállítására, addig az egyes országok hetek óta a nemzeti érdekeket követve hadakoznak.

Az, hogy Buda gyakorlatilag járhatatlan, nem állapot. Lehet, hogy a terv az volt, hogy ne tartson sokáig, de ez nem jött be. Nem szégyen azt mondani, hogy jó, látjuk, ez így nem működik, jövő héttől máshogy csináljuk – mondta a 168 Órának Király Dávid szakújságíró, a BKV-figyelő blog szerkesztője, akivel igyekeztünk madártávlatból felmérni a főváros és az agglomeráció közlekedési helyzetét a tömegközlekedésen is túl.

Magyarország, Bulgária és Görögország kerítéssel igyekszik elrettenteni a menekülteket, ezen a lehetőségen már a német rendőrség is gondolkodik, de a bezárkózás nem segít. Hiába véli úgy egyre több tanácstalan hivatalosság, hogy a válságot kezelni lehet, ha Európa körbekeríti magát, az utóbbi évek tapasztalatai nem ezt támasztják alá – írja a Die Zeit.

„Az Emmi belső vizsgálata szerint rendben volt a történet, ezt a tájékoztatást kaptam” – mondta Lázár János az RTL Klubnak, miután lezárult a különös megbízásaival elhíresült Türr István Képző és Kutató Intézetnél (TKKI) tartott vizsgálat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem merült fel, hogy elveszik a milliárdos roma szakképzési programot az intézettől. Szerintük ezzel az ügy lezárva?

A 2015. október 21-én aláírt szerződés alapján a Brit Média Befektetési Kft. többségi részesedést szerzett a 168 Óra közéleti hetilapot megjelentető Telegráf Kiadó Kft.-ben.

Az LMP szerint diplomáciai szempontból katasztrofális lehet a menekültügyi kvótarendszerről szóló uniós belügyminiszteri tanácsi döntés megtámadása, ha ugyanis a magyar kormány „tovább ugrál”, Németország és Ausztria akár százezres nagyságrendben toloncolhat vissza menekülteket az országba.

Alkotmányjogi panaszt nyújt be az Alkotmánybíróságnak az MSZP-s Lukács Zoltán a szocialisták vasárnapi zárva tartás eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezése ügyében hozott kúriai döntés miatt.

A 168 Óra címlapján Bálint András látható, aki több évtizedes igazgatás után rövidesen elbúcsúzik a Radnóti Színház direktori székétől. Igazgatásról és színészkedésről, közállapotokról és sikerekről, valamint az öregedés nehézségeiről beszél a rá jellemző bölcs öniróniával és elegáns távolságtartással a 168 Órának.

Az MSZP szerint „pofátlanul hazudik” a kormányzati propaganda, ugyanis nem kártalanították a Quaestor-károsultak 98 százalékát.

A miniszterelnök madridi és brüsszeli tárgyalásai miatt nem tud részt venni az idei ünnepi eseményeken – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze vasárnapra Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amelyre a nyugat-balkáni migrációban érintett országok vezetőit, köztük a magyar miniszterelnököt is meghívta. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóirodájának vezetője az MTI-nek szerdán megerősítette: Orbán Viktor részt vesz a tanácskozáson.

Vihar egy kanál vízben. A 168 Óra stúdiójában Jolsvai András, Krug Emília, Lampé Ágnes és Pungor András.

A Parndorf közelében egy hűtőkocsiban megfulladt 71 menekült története sokat elárul az embercsempészek taktikájáról, így arról, hogy miként tévesztik meg a szerencsétleneket, akik emiatt kétségbeesettebbek és kiszolgáltatottabbak lesznek, mint amikor elindultak – írja a The New York Times.