Ebbe egyre többen bele fognak halni a tudósok szerint, mégsem vesszük komolyan
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a napi szintű gyors hőmérséklet-ingadozások jelentősebb egészségügyi kockázatot hordoznak, mint a tartós hőhullámok, különösen a szív- és légzőszervi megbetegedések esetében. A jövőben egyre többen halhatnak meg a szélsőségesen gyors hőmérséklet-ingadozás miatt.
A legfrissebb kutatások szerint az egy napon belüli hőmérséklet-ingadozások – például a 3 órán belüli 7°C-os melegedések – gyakorisága az elmúlt évtizedekben közel 40%-kal nőtt. Ezek a gyors változások nemcsak az emberi szervezetet terhelik meg, hanem a mezőgazdaságot, az energiarendszereket és a kritikus infrastruktúrákat is sebezhetőbbé teszik – hívja fel a figyelmet az Economx. Az emberi szervezet azonban olyan érzékenyen reagál rá, hogy már kimutatható halálozási kockázatként jelenik meg, figyelmeztetnek a tudósok.
A klímaváltozás új arca: a hirtelen hőingadozások súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek
A kutatók kiemelik, hogy a napi hőingás – a maximum- és minimumhőmérséklet közötti különbség – jó indikátora a regionális változásoknak, mivel az ökoszisztéma, beleértve a növényzetet és az embert is, érzékenyen reagál rá. Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban
az elmúlt évtizedekben 4-6%-kal nőtt a halálozási kockázat az egy napon belüli hőingás miatt, ami magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak.
A gyors melegedések leggyakrabban márciusban, áprilisban, szeptemberben és októberben fordulnak elő, míg a jelentős hűlések főként az Északi-középhegység térségében és északkeleten gyakoribbak. A jövőben azonban a nagyobb hűlések inkább a főváros térségében és az Alföldön várhatóak.
A szakértők szerint, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje folytatódik, akkor a tavaszi gyors melegedések száma tovább emelkedik, különösen a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségében, ahol a sűrűn lakott övezetek és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatnak az emberek.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor nemcsak a hőhullámokkal, hanem a gyors, egy napon belüli hőingadozások egészségügyi és egyéb közvetett hatásaival is számolniuk kell. Ezért elengedhetetlen a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali, globális csökkentése.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)