Kritikus a helyzet Magyarországon, ez okoz egyre nagyobb problémát hazánkban
Egyre nagyobb problémát jelentenek Magyarországon a gyors hőmérséklet-változások, melyek a mindennapok során is megkeseríthetik az emberek életét.
A klímaváltozás komoly kihívások elé állítja Magyarországot is, és a szakértők már többször beszéltek arról, hogy ez mekkora terhet ró a mezőgazdaságra, valamint a lakosságra. Azonban nem csupán a forró nyarak okoznak problémát, egy friss tanulmány szerint az egy napon belüli gyors hőmérséklet-változások, különösen a három órán belüli jelentős melegedések vagy hűlések súlyosan növelhetik a halálozások kockázatát.
Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoznak a gyors hőmérséklet-változások
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint a napon belüli gyors hőmérséklet-változások – különösen a három órán belüli jelentős melegedések vagy hűlések – erősebben növelik a halálozás kockázatát, mint az extrém hőmérsékletek önmagukban. A Szabó Péter doktorandusz és Pongrácz Rita adjunktus által jegyzett tanulmány szerint ezek a változások egyre gyakoribbak, és súlyos következményekkel járhatnak az egészségre, az energetikai rendszerekre és a mezőgazdaságra is.
A kutatás szerint az elmúlt évtizedekhez képest közel 40%-kal nőtt azoknak a napoknak a száma, amikor 3 órán belül legalább 7 °C-os melegedés történt. Ezek főként márciusban és októberben fordulnak elő, leginkább reggel 8 és 11 óra között. A gyors lehűlések ritkábbak, de hatásuk nem elhanyagolható: különösen a délután és esti órákban jelentkeznek március és október között.
A jövőre vonatkozó modellek szerint – ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak – a Dunakanyar, Budapest és a Tisza-tó térsége különösen kitett lesz a tavaszi gyors melegedéseknek. Az Északi-középhegység és az Alföld pedig a hirtelen lehűlések gyakoribbá válásával nézhet szembe.
A kutatók szerint a gyors hőingadozások:
- fokozzák a szív- és légzőszervi halálozás kockázatát,
- mentális és fizikai stresszt okoznak,
- terhelik az energiarendszert a hirtelen fűtési vagy hűtési igények miatt,
- veszélyeztetik az elektromos hálózatok és más kritikus infrastruktúrák működését.
A mezőgazdaság számára is kihívást jelent a változékonyság, hiszen a növények nehezebben alkalmazkodnak, ami csökkent terméshozamot eredményezhet. Ugyanakkor a borászatban például pozitív hatás is megfigyelhető: az esti lehűlés javíthatja a szőlő savtartalmát.
A kutatás egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményei arra figyelmeztetnek, hogy a klímastratégiáknak nemcsak a hőhullámokra, hanem a napi hőingadozásokra is ki kell terjedniük. A szerzők szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás azonnali csökkentése elengedhetetlen a jövőbeli kockázatok mérsékléséhez.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)