Infláció: nagyot drágult az üzemanyag
Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Januárhoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, az üzemanyag viszont csaknem hét százalékkal drágult – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2023. februárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (32,8 százalék), a csokoládéé és a kakaóé (14,4 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (12,7 százalék), a büféáruké (12,2 százalék), valamint a sertéshúsé (9,4 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,6, a tojásé 19,1, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 15,3, a száraztésztáé 13,4, a tejé 11,2 százalékkal csökkent. Az üzemanyag ára viszont megugrott – közölte a KSH.
A jelentés szerint a háztartási energia 9,0 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 19,3, az elektromos energiáért 3,3, a tűzifáért 1,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A szolgáltatások ára 10,0 százalékkal nőtt, ezen belül a lakbér 14,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,8, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,8, a sport- és múzeumi belépők 9,5, az üdülési szolgáltatás 9,7 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
A szeszes italok, dohányáruk ára 5,3, ezen belül a szeszes italoké 5,9 százalékkal emelkedett.
A KSH adataiból kiderül, hogy az állateledelek ára 11,9, a mosó- és tisztítószereké 11,0, a gyógyszer, gyógyáruké 7,3, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal növekedett.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. február 29., 11:36
Márciustól drágább lesz a rezsi, ugyanis a telekomcégek, a bankok, a biztosítók számára nyitott a lehetőség a szolgáltatásuk díjának inflációkövető emelésére.
Gazdaság
2024. február 29., 08:16
Az élelmiszerek inflációja sokkoló volt az elmúlt években. Ha a kenyér árának emelkedését és az átlagfizetések változását vesszük alapul, akkor kijelenthetjük, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve.
Itthon
2024. február 25., 11:34
Mérfödkőhöz érkezett a zsugor- vagy rejtett infláció elleni harc. A csütörtöki közlönyben jelent meg a nemzetgazdasági miniszter rendeletmódosítása, melyből kiderül, hogy márciustól milyen tájékoztató elemekkel találkozhatnak a vásárlók az élelmiszerboltokban, amennyiben egy termék kiszerelése csökkent, de az ára nem lett kedvezőbb.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,0 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 10,5 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 6,9, a fűtő- és főzőberendezéseké 2,3, a szobabútoroké 2,1, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 2,4 százalékkal olcsóbbak lettek.
Csaknem 7 százalékkal nőtt az üzemanyag ára
2024. januárhoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek egy hónap alatt, átlagosan 0,2 százalékkal drágultak, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) 1,1, a csokoládé és kakaó 1,5, az alkoholmentes üdítőitalok 1,1, a büféáruk 0,7, a péksütemények 0,6, a kenyér 0,5 százalékkal többe, a cukor 3,4, a kávé 2,0, a tojás 1,5, a baromfihús 1,3, a vaj és vajkrém, illetve a sertéshús 1,2-1,2, a tejtermékek pedig 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek.
A háztartási energia 0,6 százalékkal drágult egy hónap alatt, ezen belül a vezetékes gázért 1,7 százalékkal többet, a tűzifáért 2,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A szolgáltatások 0,6 százalékkal drágultak januárhoz képest, ezen belül a járműjavítás és -karbantartás 1,5, a lakbér, illetve a lakásjavítás és -karbantartás 1,0-1,0 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára egy hónap alatt 6,7 százalékkal nőtt – jelentette a KSH.
Megszorítások és újabb infláció várható a szakemberek szerint
A jegybank korábbi elnöke úgy véli, az infláció emelkedhet és már az év közepén megszorításokat vezethet be a kormány, csak máshogy fogják nevezni.
Nem múlt el az infláció visszatérésének veszélye – erről beszéltek az ATV-nek nyilatkozó közgazdászok. „2023-ban a magyar emberek bebizonyították, hogy a magyar gazdaság európai uniós pénzek nélkül is válságálló, a legnehezebb periódusokon is túl tud jutni” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a nagyon nehéz tavalyi év után, 2024-ben a gazdasági növekedés tekintetében szép jövő előtt állunk.
„Én úgy látom, hogy az infláció visszaemelkedésének veszélye Magyarországon minimális, én ezért inkább azt tartom kérdésesnek, hogy az elgondolt ütemben tudjuk-e növelni a gazdaság teljesítményét, és a jegybank képes lesz-e a maga által elgondolt ütemben csökkenteni a kamatokat”– tette hozzá Orbán Viktor korábban. Bod Péter Ákos nem ennyire optimista, úgy látja, az inflációs veszély egyáltalán nem múlt el, és mivel a forint külső-belső folyamatok miatt törékeny, ráadásul a költségvetés sincsen rendben, ezért a magasan tartott kamat a jegybank szükséges védekezési eszköze kell legyen.
„Politikai állítás van, ami a választásokig ki fog tartani, de elég valószínűnek tartom, hogy az inflációs helyzet és a költségvetési helyzet további esetleges romlása miatt az év derekán megint be kell avatkozni a költségvetésbe. Amit most a miniszterelnök mondott, az egy évnyitó, kicsit optimista és a felelősséget máshová pakoló beszéd, de nem hiszem, hogy ez fogja meghatározni az egész éves gazdaságpolitikát" – hangsúlyozta a jegybank korábbi elnöke. Szerinte
megszorításra is lehet számítani, de ezt nem így fogják hívni.
(Fotó: 168.hu)
