Brutális mértékben drágult a legfontosabb magyar élelmiszer
Az élelmiszerek inflációja sokkoló volt az elmúlt években. Ha a kenyér árának emelkedését és az átlagfizetések változását vesszük alapul, akkor kijelenthetjük, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve.
A legtöbbet vásárolt élelmiszer, a kenyér inflációja az egyik legfájdalmasabb az élelmiszer-dráguláson belül, ugyanis jövedelmi szinttől függetlenül, már csak kulturális okok miatt is, minden háztartás kosarában megtalálható, azt helyettesíteni nem nagyon lehet – írja a Portfolio.hu. A kenyerek ára – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 2023-ban átlagosan 35,6 százalékkal nőtt itthon, míg az egyéb péksüteményeké 29,6 százalékkal. Ez magasabb a 25,9 százalékos teljes élelmiszer-inflációnál és duplája a teljes fogyasztói árindexnek.
Ha megnézzük a KSH 1995-ig visszatekintő statisztikáját, jól látszik, hogy mennyivel kell többet fizetnünk a boltban a legalapvetőbb élelmiszerünkért. 1995-ben ugyanis 1 kg fehér kenyér ára 67 forint volt, tavaly pedig már 929 forint. Ez közel 14-szeres áremelkedést jelent.
Hogy jött létre ez a brutális ár? Nos, egy kiló fehér kenyér ára hosszú időn át 200 és 300 forint között mozgott, 2007-től egészen 2018-ig. 2019-ben átlépte a 300 forintot, 2021-ben a 400-at, tavaly előtt a 600-at, tavaly pedig már a 900-at, ami azt jelenti, hogy egészen biztosan sokan találkoztak 1000 forint feletti árakkal is.
A zsemle terén sem jobb a helyzet, egy zsemle, amely egy bő évtizeden keresztül 20 forintba sem került 2022-ben már 50, majd tavaly 68 forintos átlagárat ért el.
Ezek, a KSH által külön vizsgált termékek extrém áremelkedést mutattak az elmúlt években, de ha a teljes kenyér termékcsoportot nézzük, akkor is 2,5-szörös volt az áremelkedés tavaly a csúcson 2019 januárjához viszonyítva. Azóta kicsit szelídültek ugyan az árak, de még most is bő kétszeres áremelkedést látni a 2021-es szintekhez képest.
Ezt érdemes összevetni azzal, hogy 2019-ben még 236 ezer forint volt a nettó átlagkereset, tavaly pedig 380 ezer forint, amely 60 százalékos emelkedés – olvasható a gazdasági lap cikkében. Vagyis ma sokkal kevesebb kenyérre futja egy átlagos fizetésből, mint négy évvel ezelőtt.
Mennyivel drágult a kenyér más országokban?
Nem titok, hogy az infláció messze Magyarországon volt a legmagasabb az Európai Unióban, ebből pedig kiemelkedik az élelmiszerek áremelkedése. Az EU-ban az elmúlt 5 évben a kenyerek mindössze 37 százalékkal drágultak, az eurózónában pedig ennél is kisebb mértékben 29,5 százalékkal. Ezzel szemben Magyarországon tavaly márciusban 148 százalékos volt az áremelkedés, vagyis két és félszeres, idén januárban ez mérséklődött 124 százalékra.
(Kép forrása: Pexels)
