A Richter-skála szerinti 3,3-as erősségű földrengés volt a magyar-román-ukrán határ találkozása térségében hétfő reggel, károkról eddig nem érkezett bejelentés – közölte az az MTI-vel.

Az LMP a szeretet alapvető parancsára emlékezteti a magukat kereszténynek valló kormánypártokat. Ikotity István, a párt országgyűlési képviselője szerint az adófizetőktől beszedett milliárdokból finanszírozott politikai haszonszerzés helyett inkább a menekültek megsegítésével, nélkülözésük megszüntetésével foglalkozzanak, amelyhez az Európai Uniótól is jelentős anyagi támogatást kapnak.

A Kossuth-díjas színésznők tagjai voltak az egykori legendás kaposvári színháznak. Ott ismerkedtek meg. Jelenleg az Örkény Színház Macskajáték előadásában a Szkalla nővéreket játsszák. Molnár Piroska és Pogány Judit több mint negyven éve barátok. Minden este telefonálnak egymásnak. Ám arra még nem volt idejük, hogy csak úgy beüljenek egy kávézóba társalogni. A 168 Óra kérésére azonban szakítottak időt arra, hogy közös múltjukról és jelenükről beszélgessünk.

A Fidesz európai parlamenti képviselője, az 1989-es romániai forradalom emblematikus alakja, egy könyvbemutatón azt mondta:„Már én magam sem értem Orbán Viktor miniszterelnök nemzetpolitikáját”. Tőkés bírálta, hogy Orbán Viktor az RMDSZ jelöltjével, Kelemen Hunorral fotózkodott, és őt támogatta a múlt évi választási kampányban, és nem Szilágyi Zsolttal, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltjével.

Évek óta erősödik az idegengyűlölet Magyarországon, és a kutatók szerint erre még a nemzeti konzultáció is rátehet egy lapáttal. Miközben egész Európa a Földközi-tengeren átkelő menekültáradatra figyel, déli határainkon főként koszovóiak jelentek meg. Vajon Orbán Viktor miért beszél róluk olyan hangon, amely a nyugati szélsőjobb számára is fülsértő? És miért gyűlöljük idén még jobban a nemlétező pirézeket?

A Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a napokban nyílt kiállítása Gergely Nóra képzőművésznek. A tárlat címe: Képek, videók – Inspirációk Schein Gábor verseire. Gergely Nóra a 168 Órának elmondta: meglepték Schein Gábor versei, amelyek olyan képszerűek, hogy kitöltik a képzőművész képzeletét is.

A múlt arcai címmel jelenik meg hamarosan Romsics Ignác történész új kötete, amely a magyar történelem kilenc vitatott eseményével és alakjával kapcsolatos emlékezetpolitikákat vizsgálja a honfoglalástól egészen a 20. századig. Az alábbi beszélgetésben a Horthy-kor mai megítélése a téma.

Pódiumvitát rendezett a Suddeutsche Zeitung, amelyen három kelet-európai túlélő között Heller Ágnes, valamint a
Wehrmacht egyik egykori szökevény katonája fejtette ki álláspontját. A magyar filózófusnő hagngsúlyozta: Németország
egyedül nem lett volna képes fél millió magyar zsidót megölni.

„Annak idején én nem voltam fideszes, habár a balliberális média előszeretettel állított be a 2002-es színvallásom után engem Fidesz-közeli embernek. Közben én soha nem voltam Fidesz-közeli ember” – ezt mondta Kovács István volt olimpiai és világbajnok ökölvívó a Hír TV Civil Kaszinó című műsorában.

Csak az tudja, mit jelent a halábüntetés, aki kihirdetett ilyet – nyilatkozta egy nyugalmazott büntetőbíró a Kisalföld című lapnak. Az újság által megkérdezett Dr. Nagy Zoltán szerint „senki nem tudja rajta kívül, mit érez a bíró, amikor kimondja, az ítélet: halál.”

A magyar miniszterelnök ostobának és igazságtalannak nevezte azt az európai elképzelést, hogy egyenletesen osszák el a menedékkérőket a tagállamok között; Orbánt eközben egyre több bírálat éri azért, ahogyan országa bánik a menekültekkel – írja az EurActiv.

Léner Péter új könyve – Pista bácsi, Tanár Úr, Karcsi (Corvina Kiadó) – azzal a jelenettel indul, amikor Léner és Kazimir Károly a Rudas gőzfürdő harminckét fokos medencéjében társalognak, s egyszer csak melléjük szegődik Karinthy Ferenc. Szóba kerül: Karinthy fiát, Marcit felvették rendező szakra a főiskolára. Apja erre megjegyzi: „Nem örülök. Ez egy tragikus pálya.”

Karen Joy Fowler amerikai szerző Majd kibújunk a bőrünkből című legújabb regényében boldog, kiegyensúlyozott család a főszereplő: pszichológus-kutató apa, háziasszony anyuka, báty és két majdnem egyidős húg, akiket szinte ikrekként nevelnek. Történetüket fiatal felnőttként az egyik lány, Rosemary meséli el. Hirtelen ugyanis valami döbbenetes történik, amit gyerekként fel nem foghat: nővére eltűnik otthonról.

Tényleg megtörtént, hogy Kurt Vonnegut azt kérdezte íróbarátjától, a humanista és racionalista Isaac Asimovtól: „Milyen érzés ennyi mindent tudni?” Asimov picit gondolkodott, mielőtt felelt: „Nyugtalanító.”

„Sokan úgy vélik, egyetlen igazságos dolog van az életben, ami mindnyájunkat utolér: a halál. Azt hiszem, nincs igazuk” – írja Krémer Balázs szociológus Mi is a kétségbeejtő abban, hogy tovább élünk? avagy Az idősödési válság és a halál egyenlőtlenségei című könyvében (Napvilág Kiadó). Merthogy a jövedelmi körülményeknél is nagyobb az egyenlőtlenség abban, ki meddig él.