Orbán búcsúja az európai értékektől

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogattunk.

Süddeutsche Zeitung
A müncheni lap a magyar sajtóból kiválasztott cikkek alapján arra keresi a választ, segít-e a jobboldali-populista miniszterelnök pártjának a választási kampányban Orbán Viktor provokációja a halálbüntetés kapcsán. Mint az összeállítás megállapítja, a kormányfő rátett még egy lapáttal, amikor azt sürgette, hogy adják nemzeti hatáskörbe annak eldöntését, a tagállamok visszahozzák-e a halálbüntetést. Orbán már első kormányzása idején vitát kezdeményezett ez ügyben, és most – egy kaposvári gyilkosság miatt – újra elővette az ötletet. Ám olyan dühödt reakciókat váltott ki, hogy egy hete még arról biztosította az EP elnökét: nem áll szándékában ismét bevezetni a legfőbb büntetést. Ezért hatott igazán erősnek és provokációnak rádiónyilatkozata. Magyarországon egyébként meglehetősen egységes a halálbüntetés elutasítása. És egy demokratikus kormánynak kötelessége lenne szembeszállni azokkal, akik támogatják. Ugyanezt kellene tennie a menekültügyben is.

The New York Times
Az ENSZ menekültügyi szervezetét aggasztja, hogy egyre sűrűbben tapasztalni idegenellenességet Magyarországon, a kormány pedig az ország elleni fenyegetésként igyekszik beállítani a menekülteket. Az UNHCR közép-európai képviselőjét az a mód is nyugtalanítja, ahogyan a hatalom mindinkább becsmérli azokat az embereket, akik Szíriából, Afganisztánból és Irakból menekültek el a háború elől. A tudósítás rámutat, hogy Orbán Viktor rendkívül korlátozó bevándorlási politikát szorgalmaz, és olyan kérdőívet kíván szétküldeni, amely összekapcsolja a migrációt és a terrorizmust, illetve szembeállítja az érkezők megsegítését a magyar családoknak nyújtandó támogatással. Az UNHCR szerint a kérdések szándékosan megpróbálják összekeverni a menekülteket és a menedékkérőket a gazdasági migránsokkal, miközben tévesen teszik felelőssé a menekülteket egy sor feltételezett fenyegetésért Magyarországon, valamint Európában.

Financial Times
Kelet-Európa arra figyelmeztette David Cameront, hogy ne nyúljon a vendégmunkások jogaihoz, ha valóban újra akarja tárgyalni a brit uniós tagság feltételeit. A térség megszólaltatott illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a szabad munkavállalás joga szent. Magyarország nevében Takács Szabolcs uniós ügyekért felelős államtitkár azt mondta, hogy itt az EU egyik legnagyobb vívmányáról van szó, azaz olyan vörös vonalról, amit nem szabad átlépni. Hozzátette: magyar részről nem szeretik, ha a más tagállamokban dolgozó munkavállalókat migránsoknak nevezik, mert ők egyben uniós polgárok, akiknek jogában áll, hogy a szervezeten belül bárhol elhelyezkedjenek. A cikk megjegyzi, hogy Nagy-Britannia még nem is oly régen természetes szövetségeseinek tekintette az egykori szocialista országokat, ám az utóbbi években keményebb álláspontra helyezkedett a bevándorlás ügyében, és ez jócskán ártott a kapcsolatoknak. Kelet-Európa elutasít mindent, ami a szigetországban a jogok korlátozása miatt hátrányosan megkülönböztetné állampolgárait.

ARD
Az első számú német közszolgálati televízió Európa-magazinja úgy látja, Orbán Viktor mindinkább búcsút int az európai értékeknek. Sajtószabadság már szinte csak papíron létezik, és a kormányfő a választók megkérdezése nélkül módosíttathatja az alaptörvényt, s a példákat még hosszan lehetne sorolni. Az Európai Néppárt pedig ráhagyja a politikusra, így az folytatja. Most már a halálbüntetés bevezetésével játszik, igaz, Juncker nyilatkozata után visszakozott, legalábbis átmenetileg. A riportban megszólalt a Fidesz képviseletében Gulyás Gergely, aki azt mondta, hogy nem vezetik be a legfőbb büntetést, de vitatkozni azért lehet róla, amit a tudósítás úgy értékelt, hogy igen is meg nem is. Vagyis megy tovább a macska-egér harc az unióval. Orbán ráállt a Jobbik vonalára, amely népszavazást követel a kérdésben, vagyis a kormányfő próbál szavazókat visszacsábítani a szélsőjobbtól. Elmar Brok, a CDU nagy tekintélyű külpolitikusa megértést mutat. Kijelentette, hogy a magyar politikusnak egy nacionalista és antiszemita erő rettenetes nyomását kell ellensúlyoznia. Ugyanakkor Orbán nyilvánvalóan megsérti az európai értékeket és az emberi jogokat. Most már nemcsak a halállal provokálja a közösséget, hanem a bevándorlással is. Elmar Brok azt mondja, számára elviselhetetlen a nemzeti konzultációs kérdések egy része, és ezt közölte is. Az EPP ugyanakkor még bízik abban, hogy jobb belátásra tudja bírni a magyar vezetőt. Az összeállítás azzal zárul, hogy ’56 után százezrek menekültek Nyugatra, ám a fogadó államok nem tartottak nemzeti konzultációt, hogy arra hivatkozva visszatoloncolhassák az érkezőket.

EurActiv
Európa nagy részén jó állapotban van a sajtószabadság, de ez nem vonatkozik például Magyarországra és Bulgáriára, ám ebben a kérdésben nem szabad engedékenynek lenni. Ezt a terület egyik szakértője, a firenzei Európai Egyetem Médiapluralizmus és Médiaszabadság Intézetének vezetője nyilatkozta. Pier Luigi Parcu úgy értékeli, hogy a bajok nálunk 2011-ben kezdődtek, amikor Orbán Viktor igen korlátozó sajtótörvényt fogadtatott el. A politika erős befolyást gyakorol a médiára, és azon belül is főleg az információ tartalmára. Jól mutatja ezt a Klubrádió esete. A professzor az ilyen ügyekben használható megoldásnak tartaná, ha a jövőben európai szinten is hatékonyabban lehetne fellépni a jogsértő tagállamokkal szemben. Megjegyezte, hogy a sajtószabadságot a legnagyobb veszély a tekintélyelvű rendszerekben, a diktatúrákban, illetve olyan helyzetekben fenyegeti, amikor a hatalom nem akarja, hogy az emberek megfelelőképpen tájékozódhassanak.