Az állandó farkasétvágy okai

Az természetes, ha az energiaszintünk fenntartása érdekében időnként jelez a testünk, hogy ideje pótolnunk az elégetett energiát. Ám ha a farkasétvágy sokszor eluralkodik rajtunk, az több állapot és betegség tünete is lehet.

2024. október 4., 14:02

Szerző: 168

A Házipatika dr. Mutnéfalvy Zoltán kóros elhízásra szakosodott specialistát, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdezte arról, hogy mi lehet az oka, ha állandó farkasétvágy gyötri.

A legyűrhetetlen farkasétvágy betegséget is jelezhet

Testünk az ételben található cukrokat glükózzá alakítja, ez a szervezet energiaforrása. Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel. Emiatt az az érzésünk támad, hogy többet kell ennünk. (1-es típusú cukorbetegség esetén még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet: például nagyfokú szomjúság, gyakori vizelés, látászavarok és kimerültség.

A hipoglikémia, vagyis amikor a vércukorszint a normális tartomány alá esik, szintén okozhat erős éhségérzetet. Hipoglikémia elsősorban a cukorbetegeknél fordul elő, de más betegségek – például a májgyulladás, a vesebetegségek, a hasnyálmirigy bizonyos daganatos megbetegedései, és a mellékvesét, valamint az agyalapi mirigyet érintő problémák – is okozhatják. A hipoglikémiás sokkot átélő személy akár részegnek is tűnhet, és jellemző lehet rá a gyors, erős szívdobogás, a sápadtság, az izzadás, a reszketés és a hányinger, de akár erős éhség is rátörhet.

Az alváshiány vagy a ne megfelelő minőségű alvás szintén hozzájárulhat, hogy ránk tör a farkasétvágy. Ekkor ugyanis az éhséget kontrolláló hormonok, főként a leptin termelődése borul fel, emiatt a rosszalvó nagyobb étvággyal táplálkozik, és lassabban fogja megtapasztalni a teltségérzetet.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Korunk mumusa, a stressz is hízásra ösztönözheti a szervezetet. A tartós és nem jól kezelt stressz hatására nagy mennyiségű kortizol termelődik, amely egyebek mellett étvágynövekedést is előidéz. Sok ember azt tapasztalja stresszes időszakokban, hogy sóvárog a cukros vagy zsíros, esetleg mindkét típusú étel után. Lehetséges, hogy a szervezet így próbálja meg „lekapcsolni” az agynak azt a működését, amely a feszültséget okozza.

Az sem mindegy, mit eszünk. A legjobb „éhségcsillapítók” leginkább a fehérjék – például a sovány húsok, a halak, a tejtermékek –, illetve a magas rosttartalmú ételek – mint a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek és a teljes kiőrlésű pékáruk. Ugyancsak nagyon fontosak a diófélék és a növényi olajok (például a napraforgóolaj), amelyek csökkentik a koleszterinszintet és segítenek a jóllakottság elérésében. Ugyanakkor a fehér lisztből készült pékáruk, a feldolgozott húsfélék és a gyorsételek nem tartalmaznak annyi tápanyagot, amely elégséges lenne a szervezetnek, viszont – főként az adalékanyagok miatt – fogyasztásuk után hamar megéhezünk.

A leptinrezisztencia hatásairól már a 168.hu is beszámolt. A leptin egy hormon, amely információt ad a központi idegrendszernek a szervezet tápláltsági állapotáról. Összetett a katabolikus hatása: csökkenti a táplálékfelvételt és a testsúlyt, növeli az anyagcserét. Ha ez a folyamat valahol sérül, akkor növekvő étvággyal, súlygyarapodással és túlsúllyal lehet számolni.

A pajzsmirigy túlműködése esetén is ránk törhet a farkasétvágy, mert a túlműködésnek nemcsak az izgatottság, a gyors pulzus és az erős izzadás lehet a jele, de az állandó szomjúság és az éhségérzet is. Jellemző továbbá, hogy jó étvágyú étkezés mellett is fogyhat a beteg.

Bizonyos típusú gyógyszerek is falás rohamra késztethetnek minket. Ezek közé tartozik például az allergia esetén szedett antihisztaminok egy része, az SSRI-típusú antidepresszánsok, a szteroidok, néhány cukorbetegeknek felírt gyógyszer és bizonyos antipszichotikumok is. Ha valaki ezt tapasztalja, érdemes beszélnie erről a kezelőorvosával.

Mindig ki kell vizsgálni a megnövekedett étvágy okát

„Nagyon gyakran azzal fordulnak orvoshoz a páciensek, hogy szinte mindig éhséget éreznek, esetleg már több kilót is felszedtek, vagy éppen nem tudják leadni a túlsúlyt. Ilyenkor fontos, hogy kikérdezzük őket a tüneteikről és a meglévő betegségeikről, hiszen például a hormonális betegségek gyakran együttesen vannak jelen, és a szervezetben minden mindennel összefügg. Célzott laborvizsgálatokat is végzünk, hogy képet kaphassunk a szervezet működéséről, akár olyan ritkább betegségek jeleit is keresve, mint a növekedésihormon-hiány, a leptinrezisztencia, a prolaktin-túltermelődés vagy a hipofízis-elégtelenség” – ismertette dr. Mutnéfalvy Zoltán.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)