Az állandó éhség okai

Az állandó éhség oka az, hogy a sejtek éheznek.

2024. május 24., 08:35

Szerző: 168

A nem megfelelő táplálkozás miatt eljuthatunk oda, hogy hiába eszünk, állandó éhség gyötör minket. Az állandó éhség oka, hogy a sejtek nem jutnak tápanyaghoz, ezért éheznek. A hasi elhízás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás is növeli az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát. Az inzulint a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben elhelyezkedő ún. béta-sejtek termelik. A gyomor-bélrendszerben lebontott szénhidrátok a véráramba kerülnek, ahonnan a szervezet sejtjei az inzulin segítségével felveszik a glükózt és felhasználják azt – hívja fel a figyelmet az Egészségkalauz.

Az inzulin számos folyamatban részt vesz:

Serkenti az izom-, zsír- és májsejtek glükózfelvételét, ezáltal csökkenti a vércukorszintet.
Serkenti a máj- és izomsejtekben a glükóz tárolását (ez glikogén formájában valósul meg).
Csökkenti a máj glükóztermelését.
Mindezen folyamatok eredményeképpen a vércukor- és inzulinszintek a normál tartományban maradnak.

Az inzulinrezisztencia is okozhatja, ha állandóan éhség gyötri

Inzulinrezisztenciáról (IR) akkor beszélünk, amikor inzulint termel a szervezet, mégsem tudja azt hatékonyan felhasználni. Ha a sejtek inzulinhatás hiányában nem tudják felvenni a glükózt a vérből, megemelkedik a vércukorszint és kialakul a cukorbetegséget megelőző állapot, a prediabétesz, majd a diabétesz (cukorbetegség). Ez az állapot évekig tünetmentes lehet, emiatt igen fontos a szűrés, mert időbeni felismeréssel és beavatkozással megakadályozható, illetve késleltethető a cukorbetegség kialakulása.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Inzulinrezisztencia esetén az izom-, a zsír- és májsejtek nem adnak megfelelő inzulinválaszt, ezért a hatás kiváltásához egyre több és több inzulin termelődésére van szükség. A béta-sejtek egy darabig bírják a tempót, majd kimerülnek, ekkor a cukorbetegnek már kívülről bevitt inzulinra van szüksége.

Ördögi kör alakulhat ki

Az egyik tényező, amely szerepet játszik az inzulinrezisztencia kialakulásában, a túlsúly és az elhízás, különösen a deréktáji elhízás hordoz fokozott kockázatot. A zsírszövet nemcsak energiaraktár, de hormonokat is termel, amelyek elősegítik az inzulinrezisztencia kialakulását, megemelik a vérnyomást és a koleszterinszintet, elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Emellett az elhízás krónikus gyulladást tart fenn, amely szintén hozzájárulhat az inzulinrezisztencia létrejöttéhez. Ugyanilyen fontos szerephez jut az inaktivitás, az ülő életmód, az izmok kevés glükózt használnak fel, emiatt a vércukorszint megemelkedik. Ha mozogni kezdünk, javul az inzulinrezisztencia, izmaink dolgoztatásával több glükózt használunk fel, így a vércukorszint is csökken.

A két fő rizikófaktor mellett számításba kell még venni egyes társbetegségeket, a szteroidokkal és más hormonokkal történő kezelést, egyes gyógyszereket, a dohányzást, továbbá az alvásproblémákat (különösen az alvási apnoét), melyek mind-mind fokozhatják az inzulinrezisztencia kialakulásának valószínűségét.

A portál felhívja arra is a figyelmet, hogy az inzulinrezisztencia és a prediabétesz visszafordítható, amennyiben időben változtatunk életmódunkon. Ennek egyik sarokköve a testsúlycsökkentés és az egészséges testsúly megtartása, amely csökkentett kalória- és zsírbevitellel érhető el. Nem szabad elfeledkezni a testmozgásról sem, ez a vérnyomásra és a koleszterinszintre is kedvező hatást gyakorol. Az úgynevezett aerob mozgásformák (séta, lépcsőzés, úszás, tánc, kerékpározás, futás) mellett az izmok erősítésére is szükség van. A dohányzásról pedig természetesen le kell szokni. Igen magas kockázat (60 év alatti életkor, emelkedett éhgyomri vércukorszint, magasabb hemoglobin A1C érték, emelkedett vérzsírszint és elhízás) esetén szóba jön a gyógyszeres kezelés, amely metforminnal történik.

(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: mariya_m via Pixabay)