A Kormányváltás pártjai hónapok óta mondják, ha valahogy, akkor lábbal lehet megverni a Fideszt. Az ellenzéki politikusok talpalnak is rendesen az utolsó hetekben, s félelem ide vagy oda, telt ház előtt beszélnek. Munkatársaink csekkolták, hogy megy a többszólamú kampány, rímelnek-e egymásra az MSZP, a DK és az Együtt–PM politikusainak mondandói. LAMPÉ ÁGNES Kovács László és Scheiring Gábor, BUJÁK ATTILA pedig Bajnai Gordon és Vadai Ágnes, valamint Kunhalmi Ágnes fórumán járt.

A közgazdász a szocialista-liberális kormányok idején a Nemzeti Kulturális Alap elnöke volt. Emellett miniszteri biztosként felügyelte a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont építését, állandó kiállításának létrehozását. Két évig igazgatta az intézményt, majd a 2010-es kormányváltás után leváltották. Nemrég nyílt levelet tett közzé, amelyben bejelentette: nem tart igényt a Fidesz-kormány Civil Alapjától a holokauszt-emlékévre meghirdetett és elnyert támogatásra. Ezzel szolidaritást vállalt a kormányzati Holokauszt Emlékévet bojkottáló Mazsihisszel. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

A Magyar Színházi Társaság elnöksége nemrég közleményt jelentetett meg: „Csatlakozik azokhoz a civil művészeti szervezetekhez, amelyek lelkiismereti okokból, a kormányzat holokauszttal kapcsolatos emlékezetpolitikája miatt nem kívánják felhasználni a Magyar Holokauszt 2014 Emlékévre kiírt pályázaton elnyert támogatást.” A színházi társaság elnöke, Csizmadia Tibor rendező elmondta nekünk: közleményüket nem politikai állásfoglalásnak szánták. De az emlékév körül kialakult botrányokat nem lehet szó nélkül hagyni. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.

Csütörtökön tették közzé jogvédő szervezetek az első olyan levelet, amiben a Nemzeti Választási Iroda elutasítja egy állampolgár érdeklődését a saját aláírásának sorsával kapcsolatban. Ez alapján egyelőre nem lehet megtudni, hogy hány párt élt vissza az aláírásunkkal az ajánlóíveken, de jogvédők bíróság elé viszik az ügyet.

A rendszer elvileg működik. Az életfenntartó gyógyszerek átmeneti hiánya vagy épp forgalomból történő kivonása az illetékes hatóság, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) honlapján a forgalmazó információja alapján időben megjelenik. Csakhogy sem az orvosok, sem a gyógyszertárak nincsenek tisztában azzal, hogy figyelni kéne az oldalt. A beteg pedig egy nap bemegy a patikába, ahol közlik vele: az életfenntartó készítmény már nem kapható. Felelős persze nincs.

Állítólag az elmúlt negyven év legalapvetőbb bajait akarták orvosolni. Például az eladósodást. A megszorítások és népjóléti nekilódulások ördögi köréből akartak kitörni. Röpke egy év alatt felélték a magánnyugdíjpénztárak megtakarításait, a paksi beruházáshoz szükséges hitel viszont 90 százalék fölé lendítheti az államadósságot. Az adócsökkentés politikája elképesztő adóterheléshez vezetett. A hiányt három százalék alá nyomták, az IMF-et kipaterolták, a növekedés tartalékait felélték, a gazdasági kontroll törvényes intézményeit megszállták vagy felszámolták. Sorozatunk második részében az unió első szabadságharcos kormányának gazdaságpolitikáját elemzi BUJÁK ATTILA.

Miután a 168Óra.hu oldalán megjelent a című cikkünk, a témában nyilatkozó Kósa Ádám fideszes EP-képviselő azt írta nekünk: megdöbbenve olvasta a szerinte súlyos tévedésekkel teli írást, amely „megsérti az objektív újságírással szemben támasztott szakmai követelményeket”. Több pontban kért helyreigazítást, melyeket le is közöltünk. Ennek ellenére számos megválaszolatlan kérdés maradt számunkra, amelyeket most a továbbgondolás szándékával közre adunk. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

Tüntetés volt a „Fidesz-kormány bűnös és elfogadhatatlan szoborterve” miatt, amelyet a Szabadság térre terveznek felállítani.

„Lehetnének talán még emberek,/hisz megvan bennük is, csak szendereg/az emberséghez méltó értelem./Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.” Radnóti Miklós Majális című verse is elhangzott a Holokauszt 70 nyitó rendezvényén, a Dohány utcai zsinagóga előtt. Az előadó, Bálint András színművész ezt az utolsó négy sort megismételtette a hallgatósággal. Hogy mindenki átérezze: sorsunk valóban nem reménytelen.

Az MSZP-s politikus választ vár a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjétől arra a kérdésre, hogyan szivároghatott ki a Simon-ügy nyomozásából újságírókhoz több szocialista politikus neve.

70 évvel ezelőtt, 1944. március 19-én a hitleri Németország csapatai megszállták Magyarországot. Ez után Horthy Miklós kormányzó maradt, és kinevezte az új kormányt, amely kiszolgálta a megszállókat és kiszolgáltatta nekik az egész nemzetet. A magyar állam folytatta a háborút a náci Németország oldalán.

Nem mi vagyunk a legrosszabb helyzetben Európában, de folyamatosan csúszunk lefelé.

Nincs fideszes program, mert nem akar „őszödi beszédet” mondani a kormányfő.

Bosszút akar állni rajtunk a Fidesz – állítja Herényi Károly, aki Dávid Ibolyával együtt most újra a vádlottak padjára került, mert a régi vád helyett újat talált ki az ügyészség. Herényi szerint „a hatalom megpróbálja börtönbe zárni az egykori rendszerváltókat”. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.

A Holokauszt Tanulmányok Bécsi Wiesenthal Intézete (VWI) magyar vonatkozású rendezvényekkel emlékezik a magyarországi deportálások megkezdésének hetvenedik évfordulójára. A 2009-ben alapított intézet igazgatója, Rásky Béla büszke arra, hogy a VWI pár év alatt nemzetközi elismerést szerzett. SZÁSZI JÚLIA tudósítása.