Lapajánló – Bosszút akarnak állni!
Bosszút akar állni rajtunk a Fidesz – állítja Herényi Károly, aki Dávid Ibolyával együtt most újra a vádlottak padjára került, mert a régi vád helyett újat talált ki az ügyészség. Herényi szerint „a hatalom megpróbálja börtönbe zárni az egykori rendszerváltókat”. A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Orbán Viktor március 15-én elhangzott ünnepi beszédét elemzi vezércikkében Mészáros Tamás, megállapítva, hogy „a miniszterelnöki diadaljelentés egyetlen pontja sem igaz”.
A 168 Óra riporterei arra voltak kíváncsiak, hogy megy a többszólamú kampány, rímelnek-e egymásra az MSZP, a DK és az Együtt PM politikusainak mondandói. Ott voltunk Kovács László és Scheiring Gábor, Bajnai Gordon és Vadai Ágnes, valamint Kunhalmi Ágnes fórumán.
A vihar miatt, mint ismert, elmaradtak a nagy ellenzéki beszédek, de a 168 Óra online-nak nyilatkoztak az ötpárti szövetség vezetői. Erről is adunk összefoglalót, és közöljük a kormányváltó szövetség vezetőinek közleményét, amely így végződik: „Orbán korrupt és kártékony rezsimjét úgy fogja elsöpörni a népharag április 6-án, ahogy a viharos szél a délutáni rendezvényeket.”
Folytatjuk az Orbán-rendszer négy évéről szóló sorozatunkat, ezúttal az unió első „szabadságharcos kormányának” gazdaságpolitikáját elemezzük.
A felmérések szerint eddig a Jobbik mozgósítja a legsikeresebben lehetséges szavazótáborát, talán azért, mert a párt szolidabb hangot igyekszik megütni a kampányban. A Jobbik erősödésének hátteréről és színeváltozásáról szól a 168 Óra írása, amely azt kívánja az olvasó tudtára adni, hogy a Jobbik szebbik arca csupán maszk, a választás előtt fölvett álarc.
Téves helyszínre irányította a Nemzeti Választási Iroda azokat a magyarokat, akik Londonban akarnak szavazni. Nem állítjuk, hogy szándékos volt a félrevezetés, de tény: a választási rendszer súlyosan diszkriminatív, és főként az ellenzékiek helyzetét nehezítették adminisztratív szabályokkal. A 168 Óra külföldön élő magyarokat kérdezett a szavazásról, és önök megtudhatják, hol és hogyan szavazhatnak a magyar állampolgárok Angliában, Skóciában, Írországban, Franciaországban, Amerikában, Kanadában.
Interjú készült Harsányi Lászlóval, aki két évig igazgatta a Páva utcai holokauszt-emlékközpontot, és nemrég nyílt levélben bejelentette: nem tart igényt a Fidesz-kormány Civil Alapjától a holokauszt-évre meghirdetett és elnyert támogatásra. Harsányi szerint a Szabadság térre tervezett emlékművel meggyalázzák az áldozatok emlékét. Az sem elfogadható, hogy párhuzamosan zajlik a Horthy-korszak rehabilitációja és a holokauszt-megemlékezés. Itt jegyzem meg: lapunk Múltidő rovatában két írás is foglalkozik azzal, hogy éppen hetven esztendeje szállta meg a Margaréta terv alapján hazánkat a Wermacht. A Margaréta tervről Bokor László, Pokolbéli végnapjainkról Bölcs István írt.
Hamarabb kezdjük el fizetni a paksi gigahitel önrészét, mint azt Lázár János mondta, ha pedig késünk a törlesztéssel, jó nagy büntetést kapunk. Erről a hírről cserélnek eszmét lapunk internetes vitafórumának résztvevői. Egyikük azt kérdi: „Ha Timosenko hat vagy hét évet kapott az oroszokkal kötött előnytelen szerződésért, akkor a paksi szerződés mennyit kóstál?”
És itt egy újabb kérdés, de ez már Aczél Endrétől a Glóbusz rovatban: Ha minden a menetrend szerint megy, és a Krím betagozódik Oroszországba, akkor vajon mi jön majd a hatalomátvétel nyomában? Aczél Endre arra is emlékeztet, hogy a Krím félsziget mindig is orosz volt, amíg csak Hruscsov 1954-ben oda nem ajándékozta az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságnak. Lapunk már nyomdában volt, amikor értesültünk a Krím félsziget körül kialakult újabb fejleményekről, minden valószínűség szerint a történet lapunkban is folytatódik.
Kulturális rovatunkban azt kérdeztük Sinkó Pétertől: kirúgták vagy magától hagyta ott a Rádiókabarét. A válasz így kezdődik: „Eljöttem, mert ma már lehetetlen kabarét csinálni. Nem a rádiót hagytam el, hanem amit csináltak belőle; a szörnyű nevű MTVA olyan vízfejjé vált, ahol képtelenség dolgozni.”
Koltai Tamás írása az ellehetetlenülő hazai közélettel foglalkozik. Egy példa: Holokauszton élcelődő piti gengszter adja el magát annak, aki a legtöbbet fizet, és lesz az udvari sajtó bulvársztárja. Nejlonszatyros ötvenmillió a kampánytéma a jogállam leépítése helyett.
Lengyel László a 168 Órának adott interjúban arról beszélt, hogy az ellenzék elvesztegette versenyelőnyét, az értelmiség feladata most nem a fanyalgás: gondolatot, operatív megoldást, szakmai kritikát kell letennie. Lengyel szerint, ha a legrosszabb forgatókönyv jön be, és a Fidesz megint kétharmadot kap, akkor villámháború jön. Hetekre pontosan lebontva tudják, hogyan hatolnak be még inkább a gazdaságba, mit tesznek a média maradékával.
Mint a „maradék média” egyik szerkesztője, jegyzetemben azt állítom, hogy a baloldallal kapcsolatos botrányos ügyek (például Zuschlagról vagy Simon Gáborról) a Fidesz forgatókönyve szerint ömlenek a nyilvánosságra, elterelve a közvélemény figyelmét az igazi nagy gazemberségekről. A jobboldali gazemberségekről beszélek természetesen, amelyekkel szerintem azért kell nyíltan és bátran szembeszegülni április 6-án, mert különben kiépül itt szép lassan egy nemzeti bolsevik fejedelemség.
