Ezek a ráktípusok a legveszélyesebbek a nőkre
Több tízezer nő haláláért felelősek ezek a ráktípusok.
A hazai statisztikák szerint a szív- és érrendszeri rendellenességek után daganatos betegségekben hunynak el a legtöbben. 2019-ben majdnem 15 ezer nő halálát okozta a rák, ami azért is szomorú, mert itthon is elérhetők a korszerű vizsgálatok, amelyekkel időben felismerhető lenne a kór, ezzel jelentősen növelve a túlélési esélyeket. A Házipatika segítségével most azt vizsgáltuk meg, hogy a nőknek mely rosszindulatú ráktípus megjelenésétől kell a leginkább tartaniuk, és mit tehetnek a megelőzés, illetve a korai diagnosztizálás érdekében.
Nem lehet eléggé komolyan venni a rákszűrést
Azt, hogy mennyire komolyan kell venni a rák megelőzését és szűrését, jól mutatja, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint manapság többen halnak meg rákban, mint maláriában, AIDS-ben és tbc-ben együttvéve. A daganatos halálozás emelkedése pedig már a fiatal felnőtt korosztályokban is szembetűnő. A 2000-ben indult Nemzeti Rákregiszter évente összeállít egy jelentést, amely a Magyarországon diagnosztizált különböző rákos megbetegedések számait összegzi nemi, korcsoporti, területi és az érintett szervek szerinti bontásban. A 2020-as adatok szerint pedig a magyar nőknél valamivel több rákos esetet diagnosztizáltak, mint a férfiaknál, egészen pontosan 42 436-öt. A lista alapján a nőknél a következő rákfajták fordulnak elő a leggyakrabban.
A bőrrák különböző típusai
Noha a bőrrákot hallva a legtöbben a melanómára gondolnak, az a bőrből kiinduló rosszindulatú daganatoknak csak kis hányadát teszi ki. A basalioma a leggyakoribb bőrdaganatfajta hazánkban, amelyet a laphámrák követ. Előbbi úgynevezett alapsejtes (nem festékes) bőrrák, és a hám legalsó rétegéből ered. Lassan fejlődik, ritkán képez áttétet. Tömött, gyöngyházfényű, éles szélű csomóban jelentkezik, és sokáig semmilyen panaszt nem okoz. Később viszont ennek a közepén seb keletkezik, és a legtöbben csak ilyenkor fordulnak orvoshoz. Fontos azonban a korai felismerés, mert időben elkezdett kezeléssel a basalioma jól gyógyítható.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. június 2., 12:46
A Rákkutatási Világalap azokra a tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelyekkel sikeresen csökkenthető a mellrák kockázata.
Életmód
2024. június 1., 15:12
A hónaljviszketés hátterében sok esetben valamilyen ártalmatlan ok áll, ám előfordulhat, hogy komoly betegséget jelez. Ráadásul a rák több fajtája is kialakulhat ezen a területen.
Életmód
2024. május 31., 15:13
A svédországi Lund Egyetem által végzett átfogó vizsgálat kimutatta, hogy az elhízás a rákos esetek közel feléért felelős. Közel 800 ezer résztvevőt figyeltek meg körülbelül negyven éven keresztül, különös figyelmet fordítva testsúlyukra, a vérnyomásukra, a vér glükózszintjére, a vérzsírszintjükre és az életmódjukra.
Az elszarusodó laphámrák, vagyis a spinalioma a hám középső rétegéből indul ki, megjelenhet akár a nyálkahártyán is. Az esetek többségében vörös folt figyelhető meg, amely hámlik, és nem gyógyul be. Általában szemölcsös felszínű, tömött tapintatú, felszínén vaskos szarumassza található. Áttétet adhat a környező nyirokcsomókba, ritkán távoli testrészekbe is, ezért is lényeges, hogy minél hamarabb észrevegyük, és megkezdjük a megfelelő kezelést – hívja fel a figyelmet a lap.
A bőrrákok tehát viszonylag változatos formákban jelentkezhetnek, és nem feltétlenül fokozott UV-sugárzás hatására, éppen ezért ajánlott rendszeresen átvizsgálni a teljes testfelületünket. Ha pedig valamilyen elváltozást tapasztalunk, ami 2-3 héten belül sem múlik el, látogassunk el egy bőrgyógyászati rendelőbe.
A rettegett emlőrák
A mell rosszindulatú daganata áll a képzeletbeli dobogó második helyén, 2017-ben 8754 magyar nőnél diagnosztizálták, leginkább a 30 év feletti korosztályban, és évente mintegy 2500-an halnak meg miatta. Az emlőrákra is igaz, hogy kezelése annál hatékonyabb, minél korábban felismerik: statisztikák szerint az idejében felfedezett betegség esetén nagyjából 80 százalékos, legalább ötéves túlélés biztosítható.
Magyarországon a 45-65 év közötti nők kétévente kapnak meghívót ingyenes mammográfiás vizsgálatra, ezzel a lehetőséggel mindenképp érdemes élni. A hivatalos szakmai álláspont szerint azonban már 30 éves kor felett is javasolt háromévente az emlők műszeres vizsgálata. Emellett pedig fontos, hogy otthon minden hónapban (a menstruációt követő napokban) önvizsgálatot tartsunk, és ha bármilyen furcsaságot – legyen az csomó, kitüremkedés a bőrfelszínen, keményedés, a mellbimbó elváltozása – észlelünk, keressünk fel egy nőgyógyászt.
Egyik nemet sem kíméli a a tüdő- és vastagbélrák
Bár egyre kevesebb esetet diagnosztizálnak, a daganatos betegségek közül még mindig világszerte a tüdőrák szedi a legtöbb áldozatot, férfiak és nők között egyaránt. Pedig megelőzése viszonylag egyszerű lenne, hiszen a tüdő és hörgő rosszindulatú daganatai általában a dohányzásra vezethetők vissza. Ezért amennyiben nem tudunk leszokni, ajánlatos évente ellátogatnunk a tüdőgondozóba szűrésre.
A vastagbélrák általában lassan fejlődik ki, és korai stádiumában nem okoz panaszokat, vagy azokat figyelmen kívül hagyják, más betegségnek tulajdonítják az érintettek. Ilyen szimptóma lehet a székletben található vér vagy a fájdalmas székelés, de a vérkép bizonyos eltérései is figyelmeztethetnek rá. Ilyenkor mihamarabb forduljunk orvoshoz, aki vastagbéltükrözéssel, gyomortükrözéssel, valamint szükség esetén szövettani mintavétellel megállapíthatja, hogy valóban vastagbélrákról van-e szó.
A méh és a petefészek rákos megbetegedései
Méhnyakrákból még mindig évente 1000-1200 esetet diagnosztizálnak, holott a betegség megelőzhető lenne, hiszen sikerült beazonosítani, hogy mi okozza: a HPV (humán papilloma vírus) bizonyos törzsei. A méhnyakrákot az első időszakban igen nehéz észrevenni, mert nem jár különösebb tünetekkel, csak akkor, ha a daganat a méhnyak felszíni sejtrétegeiből már továbbterjedt a hólyagra, a májra, a belekre vagy akár a tüdőre. A rendszeres rákszűrésnek éppen ezért hatalmas szerepe van, hiszen minél korábbi stádiumban ismerik fel a betegséget, annál jobbak a gyógyulás esélyei.
Természetesen előfordulhat, hogy az évente elvégzendő méhnyakrákszűrés ellenére is „átsiklik” a rendszeren a kialakulóban lévő daganat. Ennek oka, hogy a hagyományos kenetvétel a rákmegelőző állapotot csak 50-70 százalékban képes kimutatni. Biztosabb támpontot ad azonban a korszerűbb, DNS-alapú HPV-teszt, amelynek pozitív eredménye után akár egy speciális biomarker vizsgálatával az is megállapítható, hogy a vírus passzívan van jelen a fertőzött területen, vagy már elindította a sejtek transzformációját. Fontos azonban tudni, hogy attól még, hogy kimutathatók nálunk a magas kockázatú HPV-genotípusok, még nem biztos, hogy rákosak leszünk.
A méhnyakráknál valamivel gyakoribb (évente kb. 1600 esettel) a méhtest rosszindulatú daganata, ám ez leginkább az idősebb, 60 év feletti nőket érinti. Itt a tumor a méh nyálkahártyájából indul ki, belülről kifelé terjed: először eléri az izomfalat, majd az izmon, a méhtesten is túlterjedve a hasüregbe is szabadon szét tud kúszni. Nincs olyan konkrét kiváltó tényezője, mint a méhnyakrák esetén a HPV-fertőzés, de több rizikófaktora ismert. Ilyen például a cukorbetegség, a korábbi petefészek- vagy emlőrák, illetve az ösztrogénkontroll nélkül végzett progeszteronkezelés.
A petefészekrák a nők körében az 5. leggyakoribb daganattípus, ráadásul az esetek háromnegyedében késői stádiumban fedezik fel, mivel korai állapotában nem okoz panaszt, vagy a tünetek nem specifikusak. Éppen ezért az évenkénti nőgyógyászati szűrésnek része kell legyen a petefészkek ultrahangos vizsgálata is, amely során felismerhető egy esetleges tumor.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
