A hónalj viszketése a rák jele is lehet
A hónaljviszketés hátterében sok esetben valamilyen ártalmatlan ok áll, ám előfordulhat, hogy komoly betegséget jelez. Ráadásul a rák több fajtája is kialakulhat ezen a területen.
A hónalj és környéke az egyik legérzékenyebb erogén zóna, ami azt jelenti, hogy tele van idegvégződésekkel. Ennek értelmében még a legkisebb zavaró tényező is azonnal látható, érezhető, észrevehető lesz a bőrön – magyarázza Ava Shamban bőrgyógyász a Prevention cikkében, melyet az Egészségkalauz szemlézett. Ebben a szakember azt mondja, a legtöbb esetben valamilyen ártalmatlan ok, például egy új dezodor vagy mosószer által előidézett irritáció magyarázza a viszketést. Ami kezdetben amúgy nem különösebben kellemetlen, de ha nem tudjuk elmulasztani, képesek vagyunk véresre vakarni a bőrünket.
Van, amikor benőtt szőrszálak miatt tapasztaljuk a kellemetlen tünetet. Ez Shamban szerint akkor fordul elő, ha a szőrszál hegye oldalirányban nő, vagy visszafordul a bőrbe, és nem tud kitörni alóla. A probléma következtében különféle súlyosságú elváltozások alakulhatnak ki, amelyek viszkethetnek, begyulladhatnak, vörössé, fájdalmassá válhatnak. Melegkiütés ugyanúgy állhat a háttérben. Ennek lényege, hogy a verejtékmirigyek hőség hatására eltömődnek, így nincs lehetőségük "lélegezni". Ilyenkor viszkető kiütések tűnnek fel a bőrön. Általában csecsemőknél és kisgyermekeknél jelentkezik, de felnőtteknél is kialakulhat.
Hónaljviszketés esetén felmerülhet a gombás vagy bakteriális fertőzés gyanúja. „A hónalj sötét, nedves közegében könnyen elszaporodhatnak a kórokozók, ez pedig egyebek mellett viszketéssel járhat” – figyelmeztet Shamban. Atópiás dermatitisz (ekcéma) szintén okozhat hónaljviszketést. Ez egy veleszületett hajlamon alapuló, krónikusan fennálló bőrgyulladás, amely bőrszárazsággal, gyulladással, intenzív viszketéssel és gyakori fellángolásokkal jár együtt. Egyébként a külső környezeti tényezők (klíma, allergének, ruházat), illetve a stressz is befolyásolják a betegség jelentkezését.
Előfordulhat ugyanakkor – noha ritkán –, hogy a fentebb felsoroltaknál jóval komolyabb probléma, mondjuk rák áll a háttérben. Mind a gyulladásos mellráknak (IBC), mind pedig a limfómának lehet például a tünete a hónaljviszketés. Kiemelendő azonban, hogy önmagában a hónaljviszketés még nem utal daganatra – más panaszoknak is jelen kell lenniük ahhoz, hogy komolyan felmerüljön a gyanú. Naoto Ueno onkológus szerint IBC esetén nemcsak a hónaljnál tapasztalhatunk viszketést, hanem az emlőnél is. A viszketés mellett kiütések jelentkezhetnek, a mellek megduzzadhatnak, a bőr kipirulhat, meleggé válik. Ha az antibiotikumszedés nem segít a helyzeten, akkor indokolt lehet az IBC irányában vizsgálódni, hangsúlyozza a szakember.
Ami pedig a limfómát illeti, a betegségnek többféle típusa is van. Ezzel kapcsolatban Sairah Ahmed onkológus kiemelte: a kután (vagy bőr-) limfómák esetében például a viszketést a bőrön megjelenő kiütések okozzák, de más típusoknál a szervezet autoimmun válaszként citokineket szabadít fel, amelyek irritálhatják az idegvégződéseket, és tartós viszketést idézhetnek elő. Limfómára utalhat még az onkológus szerint a nyirokcsomók duzzanata (különösen a nyakban, a hónaljban, a gyomorban vagy az ágyékban), a látszólag ok nélkül jelentkező láz, az éjszakai izzadás, valamint a megmagyarázhatatlan fogyás.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Unsplash)