Egyre több a rákos fiatal - ez áll a háttérben
Kevés kivételtől eltekintve a rákos megbetegedések korábban főleg az idősebb korosztály tagjait érintette, ám manapság egyre több fiatal felnőttnél is diagnosztizálnak egyre több ráktípust.
Bár a kor még most is erős provokáló faktora a rosszindulatú daganatoknak, viszont ha valakinél felmerül a tumor jelenlétének esélye, hiba lenne vizsgálatok nélkül kizárni annak meglétét, még akkor is, ha az illető esetleg fiatalabb. A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának végzős hallgatója rájött annak okára, hogy miért diagnosztizálnak egyre több rákos megbetegedést alacsonyabb életkorban. Az eredményei elkeserítőek – írja az Egészségkalauz.
Ruiyi Tian, a St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának végzős hallgatója megállapította, hogy többféle ráktípus is egyre gyakoribb a fiatalabb felnőttek körében világszerte. Ennek oka pedig az, hogy a gyorsabban öregszenek, mint valaha - írja a The Mirror.
Az ember biológiai életkorát nagyban befolyásolja többek között a nem megfelelő étrend, a fizikai aktivitás hiánya, a rossz mentális egészsége és a káros környezeti hatások - ezek manapság rendkívül mértékben károsítják a szervezetet. Elkeserítő, de az 1965 után születetteknél 17%-kal nagyobb a felgyorsult öregedés kockázata, mint azoknál, akik 1950 és 1954 között születtek. Ezáltal ennél a korcsoportnál egyre nagyobb a tüdőrák, a gyomor-bélrendszeri rák és a méhtestrák kialakulásának kockázata.
A kutatócsoport szerint az eredmények egyengethetik az utat a biológiai életkoron alapuló szűrések előtt, így más a fiatalabbaknál is egyre gyakoribbá válhatnak ezek a vizsgálatok.
Dr. Coral Olazagasti, a Miami Sylvester Egyetem Átfogó Rákkutató Központjának munkatársa a New York Post-nak azt nyilatkozta, hogy mindez főleg a környezeti kockázati tényezőknek tudható be.
Ez a víz, amit iszunk? Vajon az élelmiszereinkben lévő rovarirtó szerek? Lehetséges, hogy életmódbeli döntések, feldolgozott élelmiszerek vagy a testmozgás csökkentése? – tette fel a kérdéseket Olazagasti, aki hozzátette, hogy ezeken túl a mai fiataloknál nagyobb a krónikus stressz, a depresszió és a szorongás, melyek mind-mind hozzájárulnak a rák kialakulásához.
A kutatók felhívták a figyelmet a táplálkozás fontosságára is. A több feldolgozott élelmiszer fogyasztása, az annak következtében fellépő elhízás ugyanis fontos okai lehetnek a daganatos megbetegedések növekvő arányának – írja a lap.
A rák kiújulásának okai
Vajon mi lehet az oka annak, hogy a kezelést követő hónapokban, években kiújul a rák? Ugyanott kell a daganat megjelenésére számítani, ahol korábban megjelent? Az onkológus válaszaiból minden kiderül.
Az onkológiai kezelések után bizonyos esetekben megtörténhet, hogy a daganat hetekkel, hónapokkal, akár évekkel később kiújul – ez sosem tudható előre. De miért fordulhat ez elő? Csak ugyanott újulhat ki a rák? Onkológus válaszolt az Egészségkalauznak.
A rák kiújulása számos tényezőtől függ
Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos szerint nem lehet biztos választ adni arra a kérdésre, miért újul ki a rák. Számos tényezőt figyelembe véve születhet minden esetben egyéni válasz. Alapvetően azért újulhat ki egy daganat, mert az eredeti onkológiai kezelések során egy kis számú daganatos sejt a szervezetben marad. Ez a sejtállomány túl kicsi ahhoz, hogy a jelenlegi tesztekkel kimutatható legyen, idővel azonban megnövekedhet, felszaporodhat akkorára, hogy tünetet okozzon és/vagy kimutathatóvá váljon.
A rák kiújulásának helye
A rák kiújulásának helye a betegség típusától függ. Amennyiben ugyanazon a helyen tér vissza, ahol eredetileg volt, lokális kiújulásról beszélünk. Ha a kiújulás helye közel van az eredetileg érintett szervhez, regionális kiújulás történik, ha pedig más testrésznél jelentkezik, akkor távoli kiújulásról van szó.
Felmerülhet a kérdés, hogy a máshol kiújuló daganat ugyanaz-e, mint az eredeti. A válasz: igen. A visszatérő daganatot arról a helyről nevezik el, ahol az eredeti betegség megjelent. Például, ha a mellrák kezelése után a májban fedeznek fel daganatot, azt áttétes (metasztatikus) mellráknak hívják, még akkor is, ha a visszatérő betegség más szervet érint.
Amikor befejeződik az eredeti daganat kezelése, a páciensek egy utánkövetési tervet kapnak, amely magában foglalja a kontrollok, a fizikai vizsgálatok és egyéb tesztek időpontját. Attól függően, hogy milyen betegségről volt szó, laborvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok is ismétlődhetnek. Ezeknek a kontrolloknak az a célja, hogy a páciens és az orvos is meggyőződhessenek róla, hogy minden rendben, illetve, hogy korán felismerőek legyenek az esetleges kiújulás jelei. Ha ez utóbbi merül fel, újabb laborvizsgálatokkal, képalkotással vagy biopsziával lehet igazolni azt.
A visszatérő rák kezelésének módjai
„Ahogyan az eredeti betegség kezelésénél, itt is több opció létezik, amelyeket a kezelőorvos egyeztet a beteggel, számos tényezőt figyelembe véve. Végig kell gondolni ugyanis, hogy milyen típusú a daganat, hol tért vissza és mekkora, milyen a páciens általános állapota, hogyan működött az első esetben alkalmazott kezelés, milyenek voltak a mellékhatások, mi a kezelés célja. Olyan kérdéseket kell megválaszolni, hogy milyen nyereség várható az adott kezeléstől, melyek a lehetséges kockázatok és mellékhatások, hogyan hat az adott kezelés az életminőségre” – ismerteti Pádi doktornő „A fájdalomcsillapítás és a tünetek, mellékhatások kezelése a kiújuló esetekben is nagyon fontos, erre szolgál a palliatív gyógyítás, amely nem csak a fizikai, de a lelki-szellemi megpróbáltatásokban is támaszt jelenthet.”
A kiújulás ténye pszichikailag is megterhelő
„Valószínűleg minden érintettben sokféle érzés merül fel, ha szembesül a kiújulás diagnózisával. A sokk, a hitetlenség, a harag, a félelem, a szorongás, a szomorúság mind természetes érzelmek ilyenkor, amelyeknek teret és időt kell engedni. Egyes páciensek fejében megfordulhat, hogy a korábban alkalmazott kezelések nem is voltak hatékonyak, vagy nem az volt helyes a választás. Holott fontos tudatosítani magunkban, hogy abban a helyzetben mindenki a legjobb tudása szerint döntött” – hangsúlyozza Dr. Pádi Éva.
„Ilyen embert próbáló helyzetben érdemes egy kicsit átkereteznünk a történetet, és arra koncentrálni, amiből erőt meríthetünk. Például arra, hogy a páciens már nem az ismeretlennel néz szembe, hiszen már átment ezen, ismeri a kezeléseket, az eljárásokat, akár még az orvosokat, nővéreket is. A fájdalmakkal és mellékhatásokkal is tisztában lehet, és tudja, mi mivel jár. Azt azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a fájdalomcsillapítás, a mellékhatások kezelése és a megfelelő felvilágosítás, tanácsadás és támogatás olyan jelentős szerepűek, hogy mindent meg kell tennünk, hogy a páciensek megkapják ezeket" – emeli ki a doktornő.
(Kiemelt kép: NEMES LASZLO / SCIENCE PHOTO LIBRA / NLA / Science Photo Library via AFP)