Mikroműanyag van a teafilterben, vigyázzon vele!
Sokat teázik? Nem biztos, hogy jól jár, ha filteres teákat iszik, ugyanis mikroműanyag kerül a szervezetébe, több milliónyi.
A Barcelonai Autonóm Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a kereskedelmi forgalomban kapható teafilterekből a teakészítés során milliónyi nano- és mikroműanyag részecske szabadul fel és kerül át az elfogyasztott italba. Ezek az apró műanyagdarabkák aztán az emberi bélsejtekben felszívódnak, és a vérárammal az egész szervezetben elterjednek – hívja fel a figyelmet a Facebook oldalán a Rizikometer, az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó oldal.
Már a teában sem lehet bízni: mikroműanyaggal mérgezzük magunkat
A food-safety.com cikkéből az derül ki, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható teafilterekből több millió nano- és mikroműanyag szabadul fel főzéskor.
A tanulmányhoz a tudósok nejlon-6, polipropilén és cellulóz polimerekből készült teafiltereket használtak. A polipropilén, a cellulóz és a nejlon-6 tasakok áztatásakor milliliterenként (mm) körülbelül 1,2 milliárd részecske szabadult fel, amelyek átlagos mérete 136,7 nanométer (nm) volt; 135 részecske/ml, 244 nm-es átlagos mérettel; illetve 8,18 millió részecske/ml, 138,4 nm-es átlagos mérettel.
A kutatók a főzött teában lévő részecskéket olyan fejlett analitikai módszerekkel jellemezték, mint a pásztázó elektronmikroszkópia (SEM), a transzmissziós elektronmikroszkópia (TEM), az infravörös spektroszkópia (ATR-FTIR), a dinamikus fényszórás (DLS), a lézer Doppler sebességmérés (LDV) és a nanorészecskék követésének elemzése (NTA).
Ezután a kölcsönhatás és az abszorpció értékeléséhez a részecskéket megfestették és különböző típusú emberi bélsejtekkel exponálták.
A kísérlet azt mutatta, hogy a nyálkát termelő bélsejtek építették be a legnagyobb mennyiségű nano- és mikroműanyagot, a részecskék a sejtmagba jutottak, ami a bélnyálkahártya fontos szerepére utal a műanyag szennyezőanyagok felvételében.
A kutatók hangsúlyozzák a további vizsgálatok fontosságát, hogy jobban megértsük az ilyen műanyagrészecskéknek való krónikus kitettség egészségügyi hatásait, és hogy szabványosított vizsgálati módszerek és megfelelő szabályozási politikák kidolgozásával foglalkozzunk az élelmiszerekkel érintkező anyagokból felszabaduló műanyagszennyezők problémájával.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: congerdesign via Pixabay)