A mikroműanyagok meddőségi, bél- és tüdőproblémákat is okoznak
A levegőben, az élelmiszerekben és a vízben található apró szintetikus részecskék, a mikroműanyagok újabb pusztító hatását fedte fel egy tanulmány.
A Science Alert arról számol be, hogy a levegőben, az élelmiszerekben és a vízben található apró szintetikus részecskék, vagyis a mikroműanyagok termékenységi problémákat, vastagbélrákot és rossz tüdőfunkciókat okozhatnak az emberekben, legalábbis ezt állítják a San Franciscó-ban található Kaliforniai Egyetem (UCSF) kutatói.
A mikroműanyagok okozzák az emberiség pusztulását?
A kutatók nem szisztematikus vizsgálatot végeztek, hanem felülvizsgálták a korábbi kutatások eredményeit, hogy a lehetséges egészségügyi problémák beazonosíthassák. Az állatokon végzett vizsgálatok mellett három humán vizsgálatot is végeztek.
A felülvizsgálatban szereplő három humán vizsgálatot 2022 és 2024 között végezték Törökországban, Iránban és Kínában. Az egyik a magzatvízben, egy másik a méhlepényben, egy harmadik pedig az orrváladékban mért mikroműanyagokat.
Az eredmények alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mikroműanyag-expozíció káros hatással van az emberi szervezetre.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. november 18., 17:24
Felmérni sem lehet még azokat az egészségügyi kockázatokat, amelyeket a mikroműanyag emberi vérben való jelenléte okoz.
Zöld
2024. október 11., 19:35
Ezer liternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám, míg Magyarország egyik legszennyezettebb folyójában, a Bodrogban 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze a kutatók.
Életmód
2024. október 2., 14:23
Először mutatták ki a mikroműanyag jelenlétét az emberi agy szaglóközpontjában.
Míg a mikroműanyagok spermiumokra gyakorolt hatását magas kockázatúnak minősítették, a légzőszervi problémákra, például a tüdőkárosodásra, a tüdőfunkcióra vagy az oxidatív stresszre vonatkozó bizonyítékokat közepes minőségűnek tekintik, de az egyértelmű, hogy a mikroműanyagok károsítják a tüdőt. A petetüszőkre gyakorolt hatásra és a bélrendszerre gyakorolt egyéb hatásokra, például a krónikus gyulladásra vonatkozó bizonyítékokat szintén közepes minőségűnek ítélték.
„Tekintettel a mikroműanyagok mindenütt való jelenlétére és az emberi szervezetben való létezésük következetes, egyre növekvő felismerésére, valószínű, hogy a mikroműanyagok más testrendszerekre is hatással lesznek, ami a jövőbeli kutatások potenciális területe” – jósolja a kutatócsoport.
Ugyan a felülvizsgálatban szereplő egyetlen humán tanulmány sem vizsgálta az emésztési problémákat, de számos állatkísérlet kimutatta, hogy a műanyaggal való érintkezést követően jelentős változások következtek be a vastagbélben, valamint a nyálkahártya felületének jelentős csökkenését figyelték meg, amely arányos volt az állatok műanyaggal való érintkezésének mértékével.
Öt másik állatkísérlet is vizsgálta a spermiumok változásait. A kutatók szerint a mikroműanyagok az élő spermiumok, a spermiumkoncentráció és a spermiumok mozgásának csökkenésével jártak együtt. A spermiumok fejlődési rendellenességeinek növekedését is megfigyelték.
További hét rágcsálókon végzett vizsgálatban vizsgálták a mikroműanyag-expozíciót és annak krónikus gyulladással, tüdőkárosodással, tüdőfunkcióval és oxidatív stresszel való összefüggéseit. Bár a bizonyítékok itt nem olyan erősek, mint a termékenység és az emésztési eredmények esetében, az állatok körében végzett kísérletek következetesen a tüdőszövet károsodására és fibrózisára utalnak.
Ez különösen aggasztó, mivel az előrejelzések szerint 2060-ra megháromszorozódik a világ műanyagtermelése.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Olivier MORIN / AFP)
