Súlyos idegrendszeri betegség kialakulásáért felelősek ezek a mérgező anyagok
Nem árt tudni, hogy ezek a szennyező anyagok akár súlyos idegrendszeri betegség kiváltó okai is lehetnek.
Számos olyan anyag ismert a környezetben, melyek veszélyesek az emberre nézve, és ezek nagy részét mi magunk hozzuk létre. A szennyező anyagok a levegőben, a talajban, az ételekben is megtalálhatóak, némelyeket a mai napig alkalmazzák, mások már tiltólistára kerültek vagy Magyarországon, vagy az EU-ban, de a maradványaik még mindig megtalálhatóak. Egyes fajták olyannyira káros hatással bírnak, hogy olyan súlyos idegrendszeri betegség kiváltói lehetnek, mint Parkinson-kór, vagy az Alzheimer - írja a Femina.
A Parkinson-, Alzheimer-kórt is okozhatnak szennyező anyagok
A Parkinson-kór pontos okai nem ismertek, de szakértők jelenlegi állása szerint genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak benne. Az utóbbiak közé tartoznak a növényvédő szerek, a nehézfémek és más toxikus anyagok, amelyek közvetlen befolyásolják az agyi idegsejteket, így hozzájárulhatnak a neurodegeneráció folyamatához.
Az UCLA Health és a Harvard kutatói által végzett új kutatások szerint tíz növényvédő szer jelentős kárt okozhat az idegrendszerben, köztük olyan neuronokban is, melyek kapcsolódnak a Parkinson-kórhoz - bizonyos élelmiszerek pedig Alzheimer-kórt okozhatnak.
Bár már régóta ismert, hogy a növényvédő szernek való kitettség növeli ezen betegség kockázatát, azonban konkrét típusokat eddig nem neveztek meg. A kaliforniai mezőgazdasági adatbázis alapján végzett új szűrési módszerrel nemrég sikerült azonosítani azokat, amik közvetlenül károsítják a dopaminerg neuronokat, és amelyek fontos szerepet játszanak a szabad mozgásban, és pusztulásuk a Parkinson-kór egyik fő kiváltója.
A kutatás során a szakemberek részletesen vizsgálták a közép-kaliforniai Parkinson-kóros betegek növényvédőszer-expozícióját, és azonosították azokat a szereket, melyek kapcsolódtak a betegséggel.
Ezek közül a Nébih 2007-es adatai alapján kettő fajta maradványa egykor megtalálható volt Magyarországon a naponta átlagosan elfogyasztott élelmiszerekben, ez a dikofol és a folpet. Amik még szerepeltek a listán, és jelenleg is használatosak hazánkban, azok a réz-szulfát-pentahidrát és réz-szulfát vagy rézgálic, melyeknek baktérium-, gomba- és algaölő hatása régóta ismert, de akkor is bevetik őket, ha a növénynél rézhiány gyanúja merül fel.
Ezeken kívül olyan anyagok is felbukkantak, melyeket egy darabig lehetett Magyarországon is alkalmazni, ilyen a dikvát, mely 2019-óta tiltott, és a propargit, ami ugyan már 2011 óta tilos hazánkban, de volt rá példa, hogy külföldi importárukban, mint kínai zöldségekben, gyümölcsökben mégiscsak visszatért Magyarországra - figyelmeztet a Nébih.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a növényvédő szerek különbözőképpen hatnak az idegrendszerre, ám több fajtájuk egyidejű expozíciója esetén a hatásuk jelentősen felerősödhet, ami még magasabbra emeli a Parkinson-kór kockázatát.
Az eredmények alapján a növényvédő szer szabályozásában és az egészségügyi hatóságoknak nagy szerepük van abban, hogy minél hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki az ilyen típusú környezeti toxinok kezelésére és kockázatainak minimalizálására, ezért Magyarországon többek között a Vidékfejlesztési Program felel.
(Kép forrása: Pixabay)