A Parkinson-kór fiatal korban is jelentkezhet, mutatjuk mikor lesz jó megijedni
A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, ami általában 60 év felett jelentkezik, de egyre több fiatalt érint.
A Parkinson-kór jelenleg világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség, világszerte mintegy 6.3 millió érintettről tudnak. Valamivel gyakoribb a férfiak, mint a nők esetében. Általában 60 év felett jelentkezik, de minden tizedik esetben már az 50. életév előtt diagnosztizálják – írja a Webbeteg.
Ezek a Parkinson-kór korai jelei
Bár a Parkinson-kórt időskori betegségnek tartják, létezik fiatalkori változata is, ahol akár negyvenéves kor előtt is megjelenhetnek a tünetek. Magyarországon becslések szerint 20-30 ezer ember él Parkinson-kórral, ez a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. A fiatalkori Parkinson-kór 21 és 39 év között jelentkezhet, de nagyon ritkán már 20 év alatt is. Azonban az időskori megbetegedésnek is lehetnek korábban tünetei – írja a Dívány.
A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, ami a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják. Egy mozdulat kivitelezéséhez az idegsejtek az üzenetet ingerületátvivő anyag segítségével adják át egymásnak, majd továbbítják azt a test felé. Egészséges embereknél ez a folyamat zökkenőmentes, míg a Parkinson-kórosoknál az üzenet nem jut el egyből az izmokhoz. Ez okozza a mozgásban bekövetkező nehézségeket, melynek oka a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődésének csökkenése. Parkinson-kóros betegeknél a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80 százaléka károsodott vagy elveszett.
Jelenleg nem ismert, mi okozza a dopamintermelő sejtek károsodását, ám a kutatások eredményei arra engednek következtetni, hogy több tényező is szerepet játszik ebben. A kutatók több gént is beazonosítottak, melyek hozzájárulnak a Parkinson-kór kialakulásához, de genetikai okokat a betegek közel 10 százalékában sikerült csak kimutatni. A betegség bizonyos ipari vegyszereknek, gyom- és rágcsálóirtó szereknek kitett emberekben nagyobb valószínűséggel alakul ki, mint azoknál, akik ilyen anyagokkal nem kerülnek kontaktusba. Gyakrabban fordul elő Parkinson-kór a vidéken élő embereknél, különösen a kútvizet fogyasztóknál, valamint az ipari létesítmények és kőfejtők közelében élőknél – írja a Webbeteg.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. november 17., 19:48
Az Európai Unió újabb tíz évvel hosszabbította meg a glifozát nevű totális gyomirtó engedélyét, miközben Franciaország folyamatosan fizet az általa okozott károk miatt a gazdáknak.
Tech-Tudomány
2023. június 8., 19:51
Az egész régióban úttörő újításnak hála a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Neurológiai Klinikáján már távolról is elvégezhető a Parkinson-kór kezelése.
Kultúra
2022. augusztus 8., 21:30
Parkinson-kórban szenved Lars von Trier dán filmrendező – jelentette be hétfőn produkciós cége, a Zentropa.
A kutatók úgy gondolják, hogy a betegség korai megjelenése inkább a genetikai kapcsolatot erősíti. A korai Parkinson-kór esetében gyakran azok a tünetek, amelyek az idősebbekre jellemzőek, a fiataloknál nem jelennek meg. Ilyen például a zavartság, az emlékezetkiesés vagy éppen az egyensúlyproblémák – írja a Dívány.
Fiatalabb korban lassabb a lefolyás
A Parkinson-kór főbb tünetei az agy alacsony dopaminszintjéből erednek, ezek pedig befolyásolják a mozgást, de sok betegnek nem motoros tünetei is vannak. Jelentkezhet depresszió, alvási problémák, székrekedés vagy vizelet-visszatartási nehézségek. Azt is megállapították, hogy a memóriavesztés, a zavartság és az egyensúlyi problémák nagyobb valószínűséggel érintik a Parkinson-kórban szenvedő idős embereket, mint azokat, akiknél korábban jelentkezik a betegség, viszont a merev és lassú mozgás fiatalabb korban utalhat az idegrendszeri degeneratív betegségre. Jó hír azonban, hogy akiknél korai Parkinson-kór jelentkezik, azoknak valószínűleg a betegség előrehaladása lassabb lesz, és a túlélési idő is hosszabb – írja a lap.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Aline Morcillo / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
