A környezetszennyezés a fő oka a Parkinson-kórnak

Az egész régióban úttörő újításnak hála a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Neurológiai Klinikáján már távolról is elvégezhető a Parkinson-kór kezelése. 

2023. június 8., 19:51

Szerző:

Dr. Kovács Norbert, a PTE KK Neurológiai Klinikájának professzora, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke többek között a „Parkinson pandémia” okairól és a reményt adó új terápiákról tájékoztatott. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Neurológiai Klinikáján már távolról is elvégezhető a Parkinson-kór kezelésében kulcsfontosságú agyi stimuláció programozása, amivel több ezer beteg életét könnyítik meg – írja a PTE közleménye.

Mint elmondta a PTE-nek adott interjúban, egyre kevésbé mondható ritkának a fokozatosan romló mozgással és kézügyességgel, járás-, illetve hangulati zavarokkal járó Parkinson-kór. 1990 és 2015 között világszerte duplájára nőtt a Parkinsonnal küzdő betegek száma, és 2040-re meghaladhatja a 12 milliót, amivel a leggyorsabban növekvő neurodegeneratív, azaz az idegsejtek folyamatos pusztulásával járó betegségnek számít.

„Bár a Parkinson-kór a mai napig elsősorban a 60 év feletti korosztályt sújtja, egyre több ennél jóval fiatalabb beteggel találkozunk. A klinikánkon gondozott betegek több mint 10 százaléka 50 év alatti, míg a 60 év alattiak aránya 24 százalék”

– mondta a professzor.

Szó esett a „Parkinson pandémiának” nevezett jelenségről is, melynek egyik fő oka a környezetszennyezés: sok olyan viszonylag fiatal betegük van, akik különböző növényvédő- vagy oldószerekkel dolgoztak, elképzelhető, hogy erre vezethető vissza a betegség kialakulása, de ismert egy olyan eset is, amikor egy katonai támaszpont ivóvizébe került bele valamilyen vegyi anyag, és az ott szolgálók között később ugrásszerűen megnőtt a betegek aránya – közölte dr. Kovács Norbert. A kiváltó okok pontos meghatározását nehezíti, hogy a kór többnyire az emésztőrendszerben indul, és onnan lassan terjed át az agyra, több évig is tarthat a tünetek megjelenése, miután az agy hősiesen kompenzálja az elpusztult idegsejteket.

Bár a Parkinson-kór pontos oka a mai napig nem ismert, és a sejtpusztulás jelenlegi tudásunkkal nem visszafordítható, egyre több olyan terápia van, amelyek révén hosszabb időre is lehetséges a panaszok mérséklése, illetve akár a teljes panaszmentesség elérése. Ezek közül az egyik legfontosabb az agyi stimuláció, amely keretében elektródákat helyeznek az agy mélyebb rétegeibe, és ezek modulálják a tüneteket okozó kóros agyi működést.

A módszer magyarországi bevezetésében úttörő szerepet játszó pécsi klinikán 2001 óta végeznek ilyen beavatkozásokat, amelynek köszönhetően mára óriási mennyiségű adat gyűlt össze. Ennek azért is nagy jelentősége van, mert a betegség előrehaladtával és az újabb idegsejtek pusztulásával szükségessé válik a stimuláció „finomhangolása”.

Az egész kelet-közel európai régióban először Pécsett vált elérhetővé 2022 augusztusában az a távprogramozási eljárás, mellyel akár több száz kilométer távolságból elvégezhetőek a szükséges finomhangolások. Mindez azt jelenti, hogy a beteg tüneteit, azok esetleges romlását egy online konzultáció keretében lehet ellenőrizni, majd egy alkalmazás segítségével valós időben végzik el a beültetett stimulátor programozását, ami óriási könnyebbséget jelent a páciensek számára. Ezek közé tartozik például a tüneteket csökkentő hatóanyagok adagolása egy bőr alá ültetett pumpával, amely jelentősen meghosszabbíthatja a gyógyszeres kezeléssel elérhető panaszmentes időtartamot.

A professzor elmondta, több új gyógyszer is rendelkezésre áll, illetve várható a közeljövőben. Az egyiket jó ideje használják már a cukorbetegség kezelésére, és nemrég derült fény arra, hogy a Parkinson-kór esetében lassíthatja a betegség előrehaladását. Emellett több olyan ígéretes gyógyszerkísérlet is zajlik, amelyek az idegsejtpusztulás megállítására, lassítására irányulnak, és új lendületet kaptak az őssejtterápiával kapcsolatos kutatások is.

(Kiemelt képünk: A Pécsi Tudományegyetem Rákóczi úti épülete 2010-ben. Fotó: Mister No / Wikimedia Commons)

Tudja mi a tripofóbia? A lyukaktól, lyukacsos felületektől való félelem. Egyes megállapítások szerint ez a fóbia az interneten terjed, más álláspont szerint az internet csak felszínre hozta ezt az ősi, mélyen gyökerező félelmet.