Ezzel a 6 piszkos pszichológiai trükkel verik át a csalók, ha nincs résen

A lifehacker.com összegezte azokat a pszichológiai nyomásgyakorló eszközöket, amit a csalók gátlástalanul használnak, csak hogy manipulálhassanak minket. A bűnözők világszerte milliárdokat tesznek zsebre, a portál információi szerint csak a tavalyi évben több mint két és félmillióan jelentették, hogy csalók áldozatává váltak, a valós szám azonban valószínűleg sokkal magasabb. A csalók a pszichológiai manipuláció mesterei, olyan döntésekre veszik rá az áldozatokat, amelyet később ők maguk sem tudnak megmagyarázni.

A csalók piszkos pszichológiai trükkjei

Tekintélyelvűség

A csalók építenek arra az egyszerű tényre, hogy az emberek többsége tiszteli a tekintélyt, ezért gyakran hivatalos személynek, például adóhivatali dolgozónak, rendőrnek vagy valamilyen szakértőnek adják ki magukat, és ezzel már meg is törték az áldozat esetleges ellenállását.

A lap figyelmezetet: a csalók az úgynevezett glória-effektust, használják ki, ami egy kognitív torzítás.  A halo hatásnak is nevezett működési mechanizmus azt jelenti, hogy nem reális következtetést vonunk le, ha nem megfelelő mennyiségű és minőségű információval rendelkezünk valakiről vagy valamiről. Ebben az esetben az állítólagos hivatalos személy vagy szakértő státuszát elfogadva hajlamosak vagyunk engedelmeskedni az utasításaiknak még annak ellenére is, ha ezek az utasítások furcsának tűnnek – például, hogy ajándékutalvány vásárlásával megfizethető a büntetés.

Villogjon a piros lámpa a fejében, ha a tekintélyszemély agressziót mutat, amennyiben az adatokat akarja ellenőrizni, vagy nem hagy erre elég időt, esetleg fenyegetőzni kezd, ha ön letenné a telefont.

Sürgetés

A csalók az érzéseit manipulálják olyan mértékben, hogy a józan eszére ne hallgasson. Ehhez van szükség a sürgetésre, hogy ne legyen ideje átgondolni annak érvényességét, ami éppen önnel történik. A félelem vagy a hiányérzet bevetésével kényszerítik rá, hogy tegye, amit ők akarnak. Nyugodtan kihagyhatja a soha vissza nem térő akciót, elengedheti a kihagyhatatlan ajánlatot, a rövid ideig elérhető lehetőségek döntő többsége csalás.

Az is gyakori, hogy a csalók egy nagyobb összegű, hamis számla vagy a „hiányzó postaköltség” kiegyenlítését vagy a cím pontosítását követelik az üzenetben található linken – amire semmiképpen sem szabad rákattintania. Mielőtt kattint, gondolja végig, hogy valóban hibázott-e, és ha erre nem adnak időt, akkor tegye le a telefont. Amint arra a lap felhívja a figyelmet,  egyetlen legitim vállalkozás vagy szervezet sem kényszeríti átgondolatlan döntésekre.

A puhítási technikák

A csalók tisztában vannak azzal, hogy a legtöbb embernek gyanús, ha nagyobb összeget kell egy idegenre bíznia, ezért először „a fél lábbal az ajtóban” technikát alkalmazzák, hogy „megpuhítsák”. Először egy kis szívességet kérnek, majd ha abba az áldozat beleegyezett, egyre nagyobb nyomást helyeznek rá, kihasználva, hogy az emberek nem szeretik megszegni az adott szavukat és kihátrálni a szituációból.

Olykor a csalók megfordítják a „fél lábban az ajtóban” technikát: először valami nagyon nagyot kérnek, amit könnyű visszautasítani. A következő ajánlat már szerényebb és ezért elfogadhatónak tűnik. Mindenesetre azonnal zárja rövidre a beszélgetést, ha egy idegen a dolgok közepébe vág, nem hagyva időt arra, hogy megfontolt döntést hozzon.

Kölcsönösség, viszonzás

A kölcsönösség elve nagyban hozzájárul ahhoz, hogy civilizációnk működni tud: ha valaki tesz valamit értünk, úgy érezzük, viszonoznunk kell a szívességet.  A csalók gyakran valamilyen nem várt szívességgel, ajándékkal hálózzák be az áldozatokat. Ezek olyan szolgáltatások, kedvezmények, amiket az áldozat nem kért. A csaló ilyenkor bókolni és érdeklődni kezd, hogy a tartozás érzését keltse az áldozatban. Addig érdeklődik és beszélget vele, amíg ki nem fárasztja és akkor már könnyebben manipulálhatja.

Az totális ismeretlenektől érkező spontán bókok vagy felajánlott szívességek szolgáljanak vészcsengőként, hogy hamarosan érkezik egy viszonzásra ösztönző manőver, amivel a csaló a lekötelezettjévé próbál tenni bennünket.

A romantikus csalók

A csaló ilyenkor bókolni és érdeklődni kezd, hogy a tartozás érzését keltse bennünk. Addig érdeklődik és beszélget velünk, amíg ki nem fáraszt és akkor már könnyebben manipulálhat bennünket. Egy távoli, elérhetetlen helyen lévő potenciális, ideális partner képét alakítják ki az áldozatban, majd amikor az már gyengéd érzelmeket táplál, akkor megpróbálnak pénzt kicsikarni különböző hamis célokra. Gyakori csalás, hogy háborús övezetben rekedt orvosnak adják ki magukat, akiket a hadsereg ott felejtett a pokoli körülmények között, és pénzre van szükségük, hogy elhagyják a veszélyes zónát. Természetesen ebből semmi sem igaz, a magányos emberek szeretetéhségét használják ki.

A túl gyors siker

Ezeknek a csalásoknak a során alkalmazzák „a korai nyereség” módszerét, ami egyszerű: ahhoz, hogy elnyerje az ön bizalmát a csaló, először engedi, hogy valódi pénzt nyerjen tőle. Például meghívják önt, hogy fektessen be valamibe – például kriptovalutába. Egy kis összeggel be is száll, és lám, nem csapják be, hanem nyer és még ki is szállhat! Ezzel máris a bizalmába férkőztek.

A kis nyereség után már könnyebben kockáztat és már rá lehet venni önt arra, hogy nagyobb pénzt fektessen be, még akkor is, ha azt nehezebb lesz kivenni, hiszen ott a bizonyíték, már nyert a lehetőséggel.

Ha úgy érzi, kis összeggel való befektetésre próbálják rávenni, és „garantált” profitot ígérnek, akkor lehet hogy próbálják „felhizlalni, hogy aztán levágják, mint egy malacot”. Azonnal lépjen egyet hátra, nem véletlenül hívják ezt a csalás-típust „„disznóvágási” csalás”-nak.

A témában bővebben beszélgettünk F. Takács István pszichológussal.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: ACWells via Pixabay)