Meghúzza-e a vészféket a világ egyik legszennyezőbb országa?

Narendra Modi India miniszterelnöke sokakat meglepett a glasgow-i klímacsúcson azzal, hogy 2070-re klímasemlegességet ígért országa részéről. Beszédében Modi öt klímacélt állított fel India számára, amelyek közül négy teljesülését már az évtized végére megígérte. A Bloomberg cikke összehasonlította, hogyan néz ki mindez az ország 2015-ös céljaihoz képest:

Megújuló energia felhasználása

Az öt célkitűzés közül a legjelentősebb az, hogy 2030-ra az ország energiaszükségletének a felét a megújuló energia szolgáltassa. Ennek az eléréséhez elegendő lenne a szénenergiát lecserélni a villamosenergiára a termelésben; illetve a közlekedéshez és főzéshez használt kőolajszármazékokat lecserélni megújuló energiaforrásokra. A szén, az olaj és a földgáz jelenleg az energiafelhasználás 75 százalékát teszi ki.

„Az elsődleges energia-szükséglet 50 százalékának a megújuló energiaforrásokból történő előállítása nem lesz kis feladat" – mondta Debasish Mishra, a Deloitte Touche Tohmatsu mumbai partnere. „Lehetséges, hogy ezt a hányadot az energiatermelésben más nem fosszilis forrásokból, például a vízenergia és a nukleáris energia bevonásával érjük el."

Megújuló energia fejlesztése

India azon célkitűzése, hogy 2030-ra elérje az 500 gigawatt telepített energiatermelő kapacitást a nem fosszilis forrásokból, csak egy kicsit különbözik az eddigi 450 gigawattos céljaiktól.

Az eredeti megújuló energiaforrásokra vonatkozó cél nem tartalmazza a nagy vízerőműveket vagy atomerőműveket, amelyek beleszámíthatnának a nem fosszilis tüzelőanyag-forrásokba. Ez a kettő már 53 gigawattot tesz ki a kormányzati adatok szerint és közben már több projektben is elindult az építkezés. 

„Az a cél, hogy 2030-ra 500 gigawatt energiát állítsunk elő nem fosszilis tüzelőanyagokból, az már a meglévő cél újragondolása" – mondta Shantanu Jaiswal, a Bloomberg NEF indiai vezetője.

Kibocsátási mennyiség csökkentése

India az évtized végére 45 százalékkal csökkenti a GDP egységére jutó kibocsátás szintjét, miután korábban kötelezettséget vállalt arra, a párizsi csúcstalálkozón, hogy 33-35 százalékkal csökkenti a 2005-ös szinthez képest.

Az ország gyors előrehaladást ért el ezen a téren és a politikai döntéshozók gyakran beszéltek a párizsi cél túlszárnyalásáról. Az indiai gazdaság kibocsátása már több mint 24 százalékkal csökkent a 2005-ös szinthez képest – jelentette ki Prakash Javadekar volt környezetvédelmi miniszter júniusban.

India az évtized végéig 1 milliárd tonnával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást a vállalkozások részéről, mondta Modi. Rámutatott arra, hogy az ország hatalmas vasúti hálózatán – amely főként dízel- vagy széntüzelésű villamos energiával működik – azt tervezik, hogy 2030-ra klímasemlegessé válik, ami évente 60 millió tonnával csökkentené a kibocsátást.

A kibocsátások csökkentése érdekében az ország azt tervezi, hogy

elrendeli a zöld hidrogén használatát különböző iparágakban,

például a kőolaj-finomítókban és a műtrágyagyárakban, míg az energiaügyi minisztérium tervet készít a zöld energia hatékonyabb felhasználására más iparágakban is. Hardeep Singh Puri indiai olajminiszter kedden a Twitteren azt írta, hogy az állami finomítók és az üzemanyag-kiskereskedők is nagy tervek megvalósításába kezdtek, az elektromos járművek és a töltőállomások elterjesztésével. 

Nettó nulla kibocsájtás 2070-re

India ígéretet tett arra, hogy 2070-re eléri a klímasemlegességet, ezzel a világ legnagyobb kibocsátói elkötelezték magukat a szén-dioxid-semlegessé válás mellett. A Bloomberg elemzése hozzáteszi: ez még akkor is eredmény, ha Modi bejelentése nemzetközi nyomásra történt. Az indiai vezető azt kérte, hogy a rövidtávu eredményeket is ismerjék el. Modi megismételte az országa álláspontját, miszerint a fejlett világ nem tartotta be ígéretét, hogy elegendő támogatást biztosítson a fejlődő gazdaságoknak a tiszta energiára való átálláshoz.

„Indiának sikerült visszaszorítania a korábbi nettó nulla cél kitűzésére irányuló igényeket, és olyan megvalósítható célt tűzött ki maga elé, amelyet el is érhet" – mondta Mishra, a Deloitte elemzője.

(Rajesh Kumar Singh és Debjit Chakraborty cikke, Bloomberg, Kiemelt kép: A pedestrian walks along a flyover amid smoggy conditions in Ghaziabad on November 5, 2021. Prakash SINGH / AFP)