Leszakadó kelet: Európában az átoltottság tekintetében is szakadék van

Az Európai Unió ezen a héten üdvözölte a kulcsfontosságú mérföldkövet, hogy elérte a 70 százalékos teljes oltottságot. A blokk legszegényebb országában azonban az arány még a negyedét sem érte el. A bulgáriai számok szélsőségesen gyengék, de egyúttal azt a kelet-nyugati szakadékot is érzékeltetik, amely az elmúlt hónapokban egyre súlyosabbá vált. Bulgáriában a felnőtteknek mindössze húsz százaléka van beoltva Covid-19 ellen, míg a szomszédos Romániában ez az arány 32 százalék. Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Spanyolországban és Írországban ehhez képest hetven százalék feletti az arány.

A nagyobb különbség részben a nyugat-európai országokban, különösen a Franciaországban folytatott agresszív – néha ellentmondásos – kampányoknak köszönhető, amelyek felgyorsították az oltások bevezetését. De a keleti országokban tükrözi a korrupciót és a hatóságok iránti mélyen gyökerező bizalmatlanságot, valamint az oltóanyagok biztonságosságával kapcsolatos aggodalmakat. Az Eurobarometer júniusban közzétett felmérése szerint a bolgárok 23 százaléka nem akarja beoltatni magát, míg az uniós átlag kilenc százalék körül mozog.

A kormányba vetett bizalom a legalacsonyabbak közé tartozik a blokkban. Ha a romániai és bulgáriai alacsony részvétel újabb megbetegedésekhez vezet, az gazdasági következményekkel is jár, mivel megterheli a kórházak erőforrásait, hátráltatja a vállalkozásokat, és aláássa azt a képességüket, hogy a fekete-tengeri üdülőhelyekre vonzzák a turistákat. Bulgáriában a 14 napos koronavírusos megbetegedések száma 100 ezer főre vetítve körülbelül 190, ami alig marad el az uniós átlagtól. Az ECDC szerint azonban a halálozási arány 100 ezer főre vetítve meghaladja a harmincat, ami több mint háromszorosa az uniós értéknek.

A kelet-nyugati vakcinázási szakadék egyike azon számos tényezőnek, amelyekkel a világjárvány megosztotta Európát. Ugyanis a vagyoni és életkori megosztottság is megmutatkozott, amely jelenség az Európai Külkapcsolatok Tanácsa szerint „hosszú évekig kísérteni fogja a kontinenst”. „Ahogy Európa elkezdi kezelni a világjárvány hosszú távú következményeit, ezek a tapasztalati megosztottságok csendes szakadékból jelentős szakadékká fognak átalakulni” – áll a héten kiadott jelentésben.

„Ennek mélyreható következményei lehetnek Európa néhány legnagyobb projektjére”, köztük a szabad mozgásra és a blokk több milliárd eurós gazdaságélénkítési tervére. Bár Szlovákiában, Horvátországban és Szlovéniában jobb az oltóanyag-felvétel – körülbelül ötven százalék –, mindhárom országban még mindig az uniós átlag alatt van. Magyarország 65 százalékkal regionális szinten kiemelkedik a többi ország közül.

Csütörtökön Bulgária újabb korlátozásokat jelentett be a bárok és éttermek számára a vírus terjedésének megakadályozása érdekében. A növekvő kórházi kezelések és halálesetek ellenére Stefan Yanev miniszterelnök kizárta a védőoltások kötelezővé tételét.„Mindenkinek joga van eldönteni, hogyan kezeli a személyes életét és a személyes egészségét” – mondta a héten. Az ügyvivő kormány mobil-oltópontokat nyitott bevásárlóközpontokban és közparkokban, de hatásköre erősen korlátozott.

Az országot politikai bizonytalanság sújtja, és idén már a harmadik országgyűlési választások tartják meg, miután a pártok többször is kudarcot vallottak a kormányalakításban. Az oltások iránti kereslet hiánya arra kényszerítette az országot, hogy több ezer oltóanyagot adjon el vagy adományozzon máshová, mielőtt azok lejárnak. Románia is osztogatja az oltásokat. „A koronavírus okozta halálesetek magas száma aggasztó” – mondta csütörtökön Sztojcso Katsarov bolgár egészségügyi miniszter. „Ez az érme másik oldala. Az utolsó hely az oltások terén az első helyre tesz bennünket a halálozásban” – tette hozzá.

(Kiemelt kép: illusztráció. Fotó: NurPhoto via AFP / Jakub Porzycki)