Az Európai Uniónak jogában kellene állni, hogy kizárja Magyarországot

Az Európai Unió nemrégiben tartott csúcstalálkozóján elszabadultak az indulatok, amikor Mark Rutte, Hollandia miniszterelnöke egyenesen Orbán Viktorra nézett, és kimondta, amire mindenki gondolt:

„Ha nem osztod az értékeinket, akkor vezesd ki Magyarországot az EU-ból!”  – ismertette Andreas Kluth, a Bloomberg újságírója.

Rutte nem finomkodó felszólítása, hogy kilépjen egy tagállam kilépjen az unióból, egyben rávilágított az EU egyik legnagyobb hibájára is: az uniónak nincs mechanizmusa és jogosultsága az országok kizárására. Ez felvet továbbá egy kérdést: Pontosan mikor kellene egy szervezetnek kiléptetni valamely tagját?

A Bloomberg szerint Orbán legutóbbi "támadása" az úgynevezett gyermekvédelmi törvény volt, amely a szexuális felvilágosítást olyan módon korlátozza, hogy durván megbélyegzi a homoszexualitást, és gyakorlatilag a pedofíliával teszi egyenlővé. De Orbán már évek óta lenézi az EU értékeit. Sok apró lépéssel csorbította a jogállamiságot, a kisebbségi jogokat, a sajtó- és az egyetemi szabadságot.
Egy másik tagállam, Lengyelország hozzáállása hasonlít a Magyarországéhoz, mert a melegek jogaitól kezdve a bírói függetlenségig mindent semmibe vesz.

„Illiberális cinizmusukkal ez a két kormány azzal fenyeget, hogy az EU identitását, mint a demokratikus, toleráns és nyitott társadalmak klubját, kiássa.” – fogalmaz a Bloomberg.

A tévelygő tagok fegyelmezésére rendelkezésre álló eszközök azonban gyengék. A legfontosabb az uniós szerződések 7. cikkében meghatározott eljárás, amelyet Brüsszel mind Lengyelországgal, mind Magyarországgal szemben kezdeményezett. Ez lehetővé teszi, hogy az unió megfosszon egy országot szavazati jogától, ha a többi állam megállapítja, hogy az EU értékei "súlyosan és tartósan sérülnek". Ez az ugyanakkor azt is jelenti, hogy Magyarország és Lengyelország támogathatják egymást, s így már a két tagállamnak nem kell tartania a kizárástól.

Egy másik mechanizmust – a finanszírozás jogállamiság betartásához kötését – tavaly vezették be, de ez zavaros és lassú procedúra. A valóság az, hogy az EU, amely a tagságra való jelentkezés során szigorú előírásoknak veti alá az országokat, szinte semmit sem tud tenni, hogy szankcionálja őket, ha már bent vannak, és természetesen senkit sem tud kirúgni.

Hasonló dilemmával küzd a NATO is. A katonai egyesülés kezdeti éveiben az USA és más szövetségesek attól tartottak, hogy egyes tagok, például Olaszország, kommunistává válhatnak, és trójai falóként szolgálhatnak a szovjetek számára. Az utóbbi időben Törökország a NATO mumusa, amely lenézi a demokratikus normákat, olyan szövetségeseket fenyeget, mint Görögország, továbbá egy olyan légvédelmi rendszert is vásárolt Oroszországtól, amely lehetővé teheti az ellenfél számára, hogy szabotálja a NATO felszereléseit. De a NATO sem rúghat ki tagokat, ahogy az Európai Unió sem.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz az Európai Parlament plenáris ülésén, 2019. szeptember 11-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)