Európa elesett: húsvétra is lezárják Németországot

Néhány héttel azután, hogy úgy tűnt, sikerülhet visszaszorítani a járvány terjedését, Franciaországban és Olaszországban is meg kellett hosszabbítani a lezárásokat, és valószínűleg Hollandiában is bejelentik a hosszabbítást. Ausztriában hétfőn vetették el az újranyitásra vonatkozó terveket, Magyarországon pedig önkéntesekkel próbálják enyhíteni a kórházakra nehezedő nyomást. Csütörtökön az Európai Unió vezetői is tárgyalnak az új koronavírus-törzsek terjedéséről, és közös sajtótájékoztatót is tartanak a tárgyalás után.

„Az új vírustörzsek komoly kihívás elé állítottak minket, a járványügyi helyzet továbbra is súlyos. A nem létfontosságú utazások korlátozását továbbra is fenn kell tartani”

– áll a legfrissebb vázlatban, amelyet a Bloomberg szerzett meg. A tagállami vezetők hamar elvetették a személyes találkozó ötletét, a tárgyalást videón keresztül bonyolítják le. Belgiumban – ahol általában összeülnek a tagállamok vezetői – több mint 40 százalékkal emelkedett a fertőzésszám heti szinten, Németországban pedig megduplázódott az összes regisztrált fertőzött száma az elmúlt hónapban. A frissen megválasztott Mark Rutte várhatóan két hétre szóló éjszakai kijárási tilalmat fog bevezetni Hollandiában, ahol szintén egyre magasabb a napi esetszám.

Európa legnagyobb gazdasága, Németország tehát öt napra teljesen leáll: az üzletek április 1-től bezárnak, az élelmiszerüzletek is csak április 3-án lehetnek nyitva. A Kölni Gazdaságkutató Intézet becslése szerint a leállás akár 7 milliárd eurós bevételkiesést is okozhat a német gazdaságban. A jelenlegi németországi korlátozások április 18-ig vannak érvényben. A közvélemény-kutatások szerint a németek egyre elégedetlenebbek a kormány járványkezelésével, ami sokat számíthat a szeptemberi parlamenti választásokon. Merkel kedd hajnali sajtótájékoztatóján így nyilatkozott:

„A helyzetünk nagyon, nagyon súlyos. Ismét egyre többen kerülnek az intenzív osztályokra, az esetszámok pedig exponenciálisan növekednek.”

Magyarországon még súlyosabb a helyzet a szakemberhiány miatt. Az orvosok és az ápolók nem tudnak megbirkózni a rekordszámú beteggel, ezért a kormány képzetlen önkénteseket toboroz a kórházakba. Hasonló a helyzet Harkivban, Ukrajna második legnépesebb városában is. Görögországban a magánorvosokat is be kell vetni a közegészségügyben, hogy bírják a terhelést.

A járvány azért tudott újra ilyen mértékben elterjedni, mert Európában akadozik az oltókampány. Az Európai Unió lakosságának mindössze 6,6 százalékát sikerült eddig beoltani, ez kevesebb mint a harmada az Egyesült Királyságban elért aránynak. Az Európai Bizottság igyekszik nyomást helyezni az AstraZenecára, egyelőre kevés sikerrel. „Az oltókampányban nincs hétvége, nincs ünnep, nincs tűzszünet” – mondta Emmanuel Macron. A francia elnök fogadkozott, hogy a diákok, a tűzoltók, az ápolók és a nyugdíjas orvosok is meg fogják kapni az oltást.

Az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is vizsgálja, hogy az oltóanyagok milyen szinten védenek az új vírustörzsekkel szemben. „Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az oltóanyagok megfékezik a járványt! Szeretném megnyugtatni a közvéleményt, hogy mindent megteszünk azért, hogy az emberekhez biztonságos, hatékony, jó minőségű vakcinák jussanak el” – mondta Emer Cooke, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ügyvezető igazgatója. Lombardiában hamar megunták a botladozást: a kormányzó már fel is mentette a koronavírus elleni oltókampánnyal megbízott cég igazgatóságát.

A járvány harmadik hulláma továbbra is felszálló ágban van. „A járvány hosszú ideje alatt eddig sikerült elkerülnünk az egészségügyi rendszer túlterhelődését. A következő hetekben is el kell kerülnünk, ezért maradjanak otthon” – kérte a Németországban élőket Angela Merkel.

(Kiemelt kép: MTI/EPA | Hayoung Jeon)