A Black Lives Matter mozgalom első nagy sikere
A multik is fejet hajtanak a kisebbségek jogaiért küzdők akarata előtt.
A Black Lives Matter mozgalom az afroamerikaikkal való egyenlő bánásmódért harcol, az évszázados rabszolgaságért kárpótlást kér, végső céljuk pedig a fekete emberek teljes felszabadítása. A polgárjogi virtus mögött az általuk vélt rendszerszintű rasszizmussal szembeni küzdelmet és a társadalmi igazságtalanságok és kirekesztések elszenvedői melletti kiállást találjuk. Addig üti a vasat, amíg a mindenkori kormány nem tesz megfelelő gesztusokat a feketék felé, vagyis nem következik be jelentős változás az elfogultságmentes bírósági és rendőri intézkedésekben, illetve nem javul a feketék életszínvonala és foglalkoztatottsága. Utóbbi kapcsán, ha a BLM nyomást tud kifejteni a jelentős lobbierővel, tehát a törvényalkotásban is befolyással bíró multinacionális cégekre, joggal nevezhetjük sikeresnek a mozgalmat. Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy történt-e változás a legnagyobb Amerikában fellelhető brandek munkaerejében a rasszok megoszlása terén, vagyis: nőtt-e az afroamerikaiak száma a céges dolgozó körében.
A Bloomberg az USA 100 legnagyobb cégéből 37-nél vizsgálta a faji és nemi megoszlást. „Ez jelentős előrelépés a vállalatokon belüli sokszínűség mérésében” – jegyzi meg a cégeket kutató JUST Capital képviseletében Alison Omens. „Ezek a jelentések jelentősen előrelépést jelenthetnek a faji megkülönböztetések elleni küzdelemben.” A statisztikák alapján a legnagyobb cégek felső vezetésében alig képviselteti magukat a latinók és feketék, a 37-ből csupán 4 vállalatnál éri el ez az arány a 10%-ot. Mindent az amerikai lakosság faji reprezentációja alapján értékelnek, így miután az afroamerikaiak a tengerentúli népesség 13%-át alkotják, a jogvédők és mozgalmi aktivisták ezt az arányt várnák el a munkaerőpiaci foglalkoztatottságnál is.
Egyértelműen a színesbőrű nők vannak a legalacsonyabb arányban képviselve a multinacionális óriásoknál. Egyedül a McDonald’s igazgatósága tekinthető etnikailag megfelelő arányban sokszínűnek. A Verizon Communcationsnél a fekete nők, a Starbucknál pedig a spanyol ajkú alkalmazottak átlagolnak jól, az összes többi cég jóval norma alatt teljesít. A Bloomberg egyébként egy úgynevezett EEO-1-es formanyomtatványnak köszönhetően fér hozzá adatokhoz, amelyet a kisebbségben élők minden évben kötelezően beküldenek az Egyenlő Foglalkoztatási Lehetőségek Bizottságához (EEOC). A statisztikai adatokat csak céges engedéllyel hozhatják nyilvánosságra.
A jobb faji- és gender reprezentáltság érdekében civilek és jogvédők igyekeznek nyomást gyakorolni a cégekre, hogy adják ki az EEO-1-es információkból kinyerhető statisztikákat. Ezek a munkáltató számára is megfelelő visszacsatolást jelenthetnek, mert vezetőségük hosszabb távon megfelelően diverzifikált lehet, arányosan lefedik a társadalmat, így a vásárlói kultúrára nagyobb rálátásuk lesz. A Black Lives Matter mozgalom bevezetése óta egyre több cég nevez ki sokszínűségi főtisztet (Chief Diversity Officer), kisebbségi csoportok igényeit felmérő közvéleménykutatásokat tartanak és oktatásokat szerveznek a rasszizmus és elnyomatás elleni küzdelemről.
Látványosabb változás, hogy számos cég, mint például a McDonald’s, a Bristol Myers Squibb és a Wells Fargo is célul tűzte ki az afroamerikai és egyéb kisebbségek reprezentációs felzárkóztatását. A Citigroup például bejelentette, hogy bizonyos szenior munkaterületeken a 2018-ban mért 6%-os feketebőrű állományát 8%-osra növeli az év végéig. Más cégek, mint például a Coca-Cola hosszabb távra tervez: 2030-ig szeretnének népességaránynak megfelelő változtatást ugyanezen téren.
Kérdésként merül fel, hogy ha lesznek-e cégek számára meghatározott kötelező kvóták, vagyis adott esetben a kisebbségek felzárkóztatása a fehérek kárára történik, vagyis egy pozíció betöltése pusztán faji, és nem kompetencia kérdése lesz.
A cikk alapjául szolgáló eredeti link számtalan érdekes statisztikai mutatóval itt található.
(Kiemelt kép: egy afroamerikai nő táblával a kezében, egy Black Lives Matter tüntetésen Rapid Cityben 2020. otóber 24-én. Silvia Izquierdo / AP)