Mátyás Győző: Brüsszel újra támad!

Soros-rontást, Brüsszel-mételyt és ENSZ-mérget is tartalmaz a LIBE jelentéstervezete. Nemcsak minősített hazugságokat, aljas vádakat, ahogyan minden futsalosok legdiplomatábbika fogalmazott a tőle megszokott éleselméjűséggel. Az egész tervezet valójában förtelmesen gonosz vajákolás, hiszen tudjuk: Soros jó pénzen egy egész uniós fúriacsapatot tart fenn, akik – mint Reding asszony – hol sugárhajtású söprűn szállnak az ország fölé, hogy átkot szórjanak ránk, hol meg ilyen gonoszságból és ártó szándékból összeütött jelentést fabrikálnak, mint a Judith Sargentini. (Amúgy most, amikor az Unió történetének legkomolyabb szankciójával nézünk szembe, nem volna jó, ha olyan ember képviselne bennünket a nemzetközi színtéren, akinek komolyabb erénye is van annál, minthogy angolul is nyomni képes a papagáj-rapet? Csak reszelem a körmöm; nem várok választ a kérdésre.)

Jó, tudjuk: megint csak a hazai közönségnek szól a hőzöngés arról, hogy a kizárólag ármánykodni tudó migránsajnározó Brüsszel itten a kettős mérce gonoszságának előítéleteitől vezérelve és a Soros-terv embercsempész nemzetellenessége által, meg a báncsák a magyart talaján állva… noha mi csupán a kereszténység, a bolygó, sőt az univerzum védőbástyája és mentsvára.

És persze a hatalom kalmárainak részint igazuk van, mert az eredeti dokumentumot csak kevesen olvassák, míg a viszonttajtékzástól zeng az egész kormánysajtó. Pedig az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának jelentéstervezete tényleg érdekes és tanulságos olvasmány. Amúgy én a hatalmi tényezők helyében örülnék egy ilyen kifejezetten decens, mérsékelt szövegnek, mert azért a tényleges honi valóság sokkal orwellibb.

A jelentéstervezet igen alapos munka, számtalan aspektust, szempontot vizsgál, rengeteg forrásra támaszkodik, amelyeket tételesen felsorol, ideértve a magyar szervezeteket, valamint a nemzetközieket az EBESZ-tól kezdve az ENSZ-en át a Velencei Bizottságig, (jó, tudjuk, ezek mind-mind Soros pénzelte intézmények, csak úgy süt belőlük az elfogultság csimborasszójának nonpluszultrája).

A jelentéstervezet szerzői a következő 12 területen fogalmazták meg aggályaikat:

(1) az alkotmányos rendszer működése;
(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége;
(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;
(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;
(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;
(6) a tudományos élet szabadsága;
(7) a vallásszabadság;
(8) az egyesülési szabadság;
(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;
(10) a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai;
(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
(12) a szociális jogok.

Majd a mellékletben a szerzők akkurátusan végigveszik az említett területeket, és dokumentumokat, állásfoglalásokat, törvényhelyeket idézve összesen 61(!) pontban fogalmazzák meg kifogásaikat. Természetesen lehet hörögni elfogultságról, meg politikai támadásról egy ilyen precíz, érvekkel alátámasztott dokumentum kapcsán, ahogy azt a futsal-külügyérek gyöngye teszi. De ezzel pompásan alátámasztja a jelentésben foglaltakat.

Az is egyértelműen kiderül a tervezetből (bár tudható volt eddig is), hogy az Unió a legkülönbözőbb területeken régóta próbálja rászorítani az Orbán-kormányokat a civilizált normák betartására, s ezért állásfoglalásokat készítettek, kötelezettségszegési eljárásokat indítottak, mire a NER-korifeusok néha korrigáltak, vagy inkább úgy tettek, mintha, de a helyzet többnyire csak rosszabbodott. Példaként említhetjük Az alkotmányos rendszer működése című alfejezetet, ahol megemlítik, hogy a Velencei Bizottság 2011-től kezdve „már többször is kifejezte aggodalmát a magyarországi alkotmányozási folyamattal kapcsolatosan, az Alaptörvényt és annak módosításait illetően egyaránt”, s ezek az aggodalmak csak szaporodtak. Legutóbb, 2018. április 5-én az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága az alkotmányjogi panasztételi eljárással kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat.

S ugyanígy szinte minden pontnál látjuk, hogy „Sorosbrüsszel” évek óta bírálja az Orbán-rezsim jogállami felfogását, illetve az uniós értékek semmibevételét – nem sok eredménnyel.

Az meg a kínos vicc kategóriája, hogy a szerzőknek egy ilyen jelentéstervezetbe olyan megállapításokat kell felvenniük tettetett komolysággal, hogy a magyar kormány „állítólagos nemzetközi összeesküvésre” hivatkozva stigmatizálja és lehetetlenítené el a civilszervezeteket.

Összességében a jelentéstervezet javaslatot tesz az Európai Tanács számára annak megállapítására, hogy „Magyarországon egyértelműen fennáll az Unió alapértékei megsértésének súlyos kockázata.” Hát igen, meghívnak bennünket a közös asztalhoz, a mi delegáltjaink meg két kézzel marcangolják a fogásokat, tömik az ínyencségeket a zsebükbe, miközben odaköpnek az asztalra és anyázzák a házigazdát. Azért azt mégsem várhatták a NER-izék, hogy ezért még meg is dicsérik őket?

Hogy mennyire súlyos ügyről van szó, azt jelzi, hogy a jelentéstevő fontosnak látta külön hangsúlyozni: „Az Európai Parlament az alapítása óta most először határozott úgy, hogy jelentés keretében vizsgálja meg az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás megindításának szükségességét.”

Persze nagy valószínűséggel mindez ismét csak látványos durrogás, ami ráadásul leginkább Orbánnak és köreinek kedvez. Mert lehet megint élesíteni a brüsszelezést, hogy az euró százmilliókkal bennünket letámadó Unió valójában a vesztünkre tör, mert migráncs paradicsomot akar csinálni Hunniából, de majd a legfőbb orákulum úgy megvéd bennünket, hogy Putyin adja a másikat.

Az Unió illetékesei meg fejcsóválva értetlenkednek, és elkészítik majd az újabb, sokadik jelentést.