Mátyás Győző: Beinteni a jövőnek
„Évezredek óta a legnagyobb fenyegetéssel nézünk szembe, a klímaváltozással. A tudósoknak szerte a világon nincs kétségük afelől, hogy a felmelegedés jelenlegi foka a jövő elpusztításának kockázatát hordozza.”
Ezek nem az én szavaim. Sem illetékességem, sem jártasságom a témában, ezért hívtam segítségül David Attenborough-t, akinél hitelesebben viszont kevesen tudnak beszélni a természeti világ, a minket körülvevő környezet állapotáról. A természettudós igényességével s a dokumentumfilmes pontosságával készített, közérthető ismeretterjesztő munkáival hosszú évtizedek óta igyekszik felhívni a figyelmet a természeti környezet megóvásának szükségességére.
Legutolsó drámai erejű, sokkoló filmjében (Klímaváltozás – a tények), amelyet nemrégiben mutatott be a BBC, már arról beszél, hogy a legutolsó órában vagyunk. „Tudományosan bizonyított tény, hogy ha a következő évtizedben nem indítunk el radikális változásokat, visszavonhatatlan károk keletkezhetnek a természeti világban, a társadalmaink összeomolhatnak.”
Áll Attenborough a zöld angol tájban – tudják, nem méregzöld, nem mentazöld, hanem az a bizonyos összetéveszthetetlen brit zöld –, és ekként fokozva a hatást, ebben a környezetben mondja bele a kamerába, hogy világméretű, ember által okozott katasztrófával nézünk szembe. Ami most, illetve a következő években történik (vagy nem történik) az alapjaiban befolyásolja a következő ezer év történetét.
Már ha lesz következő ezer év.
A film ugyanis megrendítő erővel, megrázó képeken mutat borzasztó természeti katasztrófákat: áradásokat, amelyek egész településeket mosnak el, erdőtüzeket, amelyek elemésztik, ami útjukba kerül. Látjuk a jéghegyek omlását, gleccserek olvadását. Vagy azt, ahogy az természeti környezet egész egyszerűen eltűnik a föld színéről, mint a Jean Charles sziget Louisianában (nem a világ vége!). A leginkább szívbemarkoló azonban azt látni, ahogy egy egész állatfaj, az óriásdenevéreké, vész oda a szemünk láttára. S mindeközben a filmben megszólaló tudósok adatokkal is bizonyítják, miként gyorsult fel a környezeti pusztítás az utóbbi időben (a Grönland közeli jégtakaró ötször gyorsabb ütemben olvad, mint negyedszázada) és beszélnek azokról a kritikus pontokról, amelyek újabb katasztrófákat okozhatnak (például a metángáz elszabadulása további olvadás esetén).
„Ez most látható, és gyorsabban történik, mint gondoltuk volna.”
Azt hihetnénk, hogy napjainkban már csak a profitéhes óriásvállalatok (olaj!) gáncsolják a környezetvédelem ügyét, bár az némileg komplikálja a helyzetet, ha a világ vezető hatalmát egy tudatlan szélhámos vezeti (félre), aki azt hiszi: a klímaváltozás egy kínai hoax, átverés.
Orbán Viktor az Európai Unió vezetőinek eheti brüsszeli csúcstalálkozójánAztán most csütörtökön kiderült, hogy a mi nemzetünk legfőbb orákuluma is simán keresztbe tesz az európai uniós klímacélnak. Az Európai Bizottság még tavaly állt elő a javaslattal, hogy 2050-re érjük el a klímasemlegességet. (Ami azért elég szellős tervnek tűnik ahhoz képest, hogy Attenborough prompt cselekvést sürget). Mára már 25 tagország támogatja a kezdeményezést. Nem így a magyarok, akik a csehekkel, lengyelekkel, észtekkel együtt jól megfúrták a megállapodást. OK, a lengyeleket értjük, gigantikus szénipar, azért azt nehéz lenne hirtelen szélmalmokra váltani.
Na de tőlünk miért ez az európai szintű dafke? Egyrészt pont ezért. Mert csak, mert Ugocsa non coronat! Az efféle trollkodás eléggé kedvükre van a mi potentátjainknak (EU-nyilatkozat Izraelről, EU−afrikai kormányok egyezmény, EU−Arab Liga megállapodás), csak most az öncélú EU-csesztetést összekötötték némi jövőpusztítással.
Mások szerint egyszerűbb a képlet: az emberiség jövőjét a Mátrai Erőműért!
Mert ha tényleg mérsékelni akarnánk az üvegházhatást, akkor be kéne zárni a Mátrai Erőművet, ami kinek a tulajdonában, pontosabban kinek a nevén van? Hát az ő jóléte csak felülír olyan pitiáner szempontokat, mint a környezet megóvása, az emberiség érdeke.
Előállt aztán a kormány valami rezsicsökkentett hablattyal, csak hát, ha van orbitális kamu, akkor az a rezsicsökkentés. 2016-tól (a Magyar Energiakereskedők Szövetségének adatai) a szabadpiaci földgázárak alacsonyabbak, mint a hatóságiak, ergo a NER úgy megvédi a fogyasztót, hogy jól megsarcolja.
Amúgy a magyar miniszterelnök szólama arról, hogy a szénalapú ipar átállítása pénzbe kerül, és erről tárgyalni kell, kétségkívül igaz. De könyörgöm, itt egy 2050-ig tartó, igen decens vállalásról van szó, amibe akár biankó is bele lehetne vágni, csak hogy deklaráljuk a jó szándékot, azt, hogy értjük a problémát, fontos nekünk is a közös távlati cél. Nem, a mieinkből azonnal kibukott a szokásos mohó önzőség. Píz, Píz, Píz! Mekkora királyság beinteni az illiberális középső ujjat a jövőnek!
Amúgy érdekes lenne hallani ebben a témában a köztársasági elnök úr hangját, akinek komoly ambíciója, hogy egyszer végre összetévesszék egy környezetvédővel.
