Visszafordítható lehet a női meddőség

Amerikai és japán kutatók új eljárást dolgoztak ki korán meddővé vált nők petefészkének újraindítására. Az új technológia már bizonyított: megszületett az első gyerek, és egy újabb baba érkezését is várják.

2013. október 3., 06:21

A PNAS-ban megjelent tanulmányban bemutatott eljárás lényege, hogy az orvosok eltávolítják a meddővé vált nő petefészkét, vagy annak egy részét. A kutatók ezután laboratóriumban aktiválják a méh alvó tüszőit, majd visszaültetik a szövetet a méhkürt közelébe. Ezután hormonterápia következik: ez petesejttermelésre stimulálja a petefészket – írja az MTI.

A kaliforniai Stanford Egyetem és a kavaszaki St. Marianna Egyetem kutatói az új eljárásba 27 nőt vontak be, akiknél 30 éves kor körül lépett fel korai petefészek-elégtelenség – ezt néha korai menopauzának is neveznek. A nők átlagosan 37 évesek voltak, és már hat éve nem menstruáltak.

A kutatók az eltávolított petefészkekben vagy azok darabjaiban hátramaradt tüszőket találtak. 13 nőnél ezek korai petesejteket tartalmaztak. A laboratóriumi kezelés után 8 nőnél figyeltek meg tüszőnövekedést, és 5 nőnél kifejlett petesejt alakult ki. A kutatók ezeket eltávolították, majd lombikban megtermékenyítették a partnereik spermájával. Az embriót ezután lefagyasztották, majd visszaültették a méhkürt közelébe.

A kísérletben részt vevő nők közül az egyik már fiút szült, és egy másik is gyereket vár.

A korai petefészek-elégtelenség a nők egy százalékát érinti; ők azok, akiknél a petefészek 40 éves koruk előtt hagy föl a normális működéssel. Ilyenkor a két petefészek elégtelenül működik, nem termelnek elég ösztrogént, és bizonyos szerveknél korai öregedéssel járhat. A nők hozzávetőleg egy százalékánál alakul ki korai petefészek-elégtelenség.

Aaron Hsueh, a Stanford Egyetem professzora szerint az eljárást még finomítani kell, de a módszer a becslések szerint az érintett nők 25-30 százalékának segítséget nyújthat. A kutatók úgy látják a módszerrel segíteni lehetne a kemoterápián és sugárkezelésen átesett egykori rákbetegeken, illetve a rendszertelen menstruációjú, 40-45 éves nőkön is.

Tényleg meghosszabbítható az élet a biohacking segítségével, vagy ez csak egy hangzatos áltudomány? Mikor özönlik el Magyarország utcáit a kiborgok és a transzhumánok? Már elérhetők az MVM Future Talks tudományos sorozat nagyköveteinek dokumentumfilmjei, amelyekben olyan neves tech innovátorok szólalnak meg  az „örök élet” lehetőségeiről, mint Giulia Enders, Teemu Arina, Ulbert István vagy  Joe Cohen.